Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Források a XVII–XIX. századból - Bél Mátyás – Laurentsik Keresztély: Bereg megye leírása. Fordította és jegyzetekkel ellátta: Balogh István

telenül a Verhovinai hágón jöttek Magyarországra Álmos vezérletével és legelébb Munkács mellett telepedtek le, és megvetették Munkács vára alapjait, 40 napi pihenés után. De azután a hegyek miatti ijesztő tájat hátukmögött hagyták, a megye mezőségi részét szállották meg, és megengedték, hogy az északi és keleti, hegyes és zordon járásban Koriatovics podoliai herceg vezetésével 1339-ben 40 000 ruthén telepedjék le. Ettől az időtől kezdve mind a mai napig magyarok és ruthének lakják e megyét. Kettőjük mellé később németek, tótok és csehek jöttek, s néhány faluba letelepedtek. A németeket Schönborn Egon Ervin 1764-ben telepítette be, Felső- és Alsóschönborn, Dávidháza, Nagyleányfalva, Kocsova, Berezinka és Klucsánka falvakba. A csehek e század elején Schönborn Ferenc Fülöp gróf alatt telepedtek meg Sophiendorfon, a tótok Szepes, Ung és Zemplén megyékből költöztek be.

14 2- § Az egyes nemzetek szokásai és jellemei. Magyarok. Ruthének. Németek. Tótok. Csehek E nemzetek jelleme, nyelve és szokásai nagyon eltérőek. A magyarok, akik leginkább a megye déli részét lakják, nagyon ragaszkodnak régi intézményeikhez. Bizonyos meggyökeresedett szokás szerint élnek. Kerek ábrázatukat és zömök termetüket nem gondozzák különösebben. A mezei munkában kitartóak, saját módjuk szerint vendégszeretők is. De azok, akik nemesek és saját udvarházaikban laknak, méltóságos lelkületű igaz magyarok, akik ősi erkölcseik jelenlegi díszét viselik. A magyarok után második nemzet a ruthén, az előbbinél jóval nagyobb számú. De meg kell mondani, — ami igaz is —, hogy lustább és lomhább, a népnek barátságos szokásai által tűnik ki. Legkedvesebb ételük a kukoricakenyér, a bab burgonyával. Csak annyi háziállatot tartanak, amennyi részint igázásra, részint ruházatra és élelmükre elég. A magyarok és ruthének viselete majdnem egyforma, mert mind a kettő szűrt és bocskort hord. de a magyarok csúcsos, a ruthének kerek kalapot viselnek. A német nemzet a megyében igyekvő, türelmes, a terhet viselő, takarékos, az állam számára hasznos, folytonos munkálkodás között él. Családi javait igen szorgosan gondozza. A robottól a kiadott szabadságlevelek révén mentesek. A tótok életmódjuk, viseletük, beszédjük tekintetében az előbbiektől igen távol állnak. A gabonatermesztést nagyon gondosan és szorgosan űzik, nehogy az aratás miatt valami panaszuk legyen. A sophianapolisi csehek ugyancsak fel vannak mentve a robot alól, az