Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)
Művelődéstörténeti tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza örténetéhez - Orosz Gábor: A nyíregyházi evangélikus tanítóképző szervezésének és indulásának története
hegy október 15-én arról intézkedtek: „ . . . miután előre következtethető, hogy most képezdei tanítványok nem léte miatt az elemi 4 oskolákat ismét külön fizetéses tanítókkal kellenék ellátni és ezért gondoskodniuk szükséges az 1849/50-es tanévre új tanítókról, mégis ekkor még „ ... a következő évnegyedi fizetését'- a képzőnek „előlegesen kifizetni" rendelték. Novemberben pedig 60 köböl — a képzőnek szánt — gabona vásárlásáról döntöttek. 182 — Az egyházközség magatartásában csak 1849. június 3-án következett be jelentős változás. Ekkor utasításba adták a kerületi gyűlésre készülő követeknek, hogy a szemináriumra tett ajánlatait csak akkor fogja teljesíteni az egyházközség, ha a feltételként megfogalmazott követelményeknek a szeminárium is eleget tesz, vagyis növendékei közül segítségei biztosít a város iskoláiba. — Mivel ez nem történt meg, támogatásukat megszüntették. 183 A szeminárium sikerekben nem bővelkedő első tanévének tapasztalatait összegezve megállapíthatjuk: az állandósult anyagi bizonytalanság, az ország forradalmi, majd háborús állapota, a nyíregyházi egyház támogatásának felfüggesztése, majd végül az 1849. október 9-én kiadott ún. Geringerféle iskolai szabályzat (Grundsätze für die provisiorische Organisation des Unterrichtswesens in dem Kronlade Ungarn) rendelkezéseinek teljesíthetetlensége együttesen eredményezték a tanítóképző szüneteltetését elrendelő nagyrőcei határozatot (1850. júl. 8.). A kerületi gyűlés jegyzőkönyvének 4. bej. szerint a szemináriummai foglalkozó bizottság javasolta, majd a gyűlés elfogadta: ,,A nyíregyházi szeminárium jobb időkig zárassék be és a meglévő tárgyai helyeztessenek biztonságba." 184 A Geringer-féle szabályzat 2. §-a meghatározta: „Nyilvános intézetet állíthat fel: állam, egyház, község, magános. Bárki állítsa fel, mindenféle intézetnek olyan berendezésének kell lenni, mint e nemű állami intézeteknek." 18 '' A tanítóképzők az 1848. 6/111. sz. a. és az 1849. július 13-án kiadott osztrák közoktatásügyi miniszteri utasítás, valamint az 1845-ös helytartótanácsi rendeletben foglaltak szerint működhettek. A képzést kétévesnek kellett tervezni ugyan, de az iskola oktatóinak meghatározott száma, a tárgyi feltételek követelményei olyanok voltak, amit a kerület anyagi eszközök hiányában sem tudott biztosítani. — Nem is szólva a protestáns egyházak számára különösen kedvezőtlen politikai helyzetről. 186 A nyíregyházi egyházközségi gyűlések jegyzőkönyvében 1854-ig alig találunk a szemináriumról bejegyzéseket. Az 1850. április 7-i gyűlés jegyzőkönyvében a szeminárium épületének „elkerülhetetlenül szükséges kijavítását, a szeminárium ingóságainak számbavételét, a szükségesek kiszemelését és a többi eladását" határozták el. Céljuk, hogy „az épületet a végképeni romlástól megmentsék". Ez jelzi, ha pillanatnyilag le is mondtak az iskola működtetéséről, de bíztak az oktatás újraéledésében. 187
