Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Művelődéstörténeti tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza örténetéhez - Orosz Gábor: A nyíregyházi evangélikus tanítóképző szervezésének és indulásának története

tak be: „... hogy az intézetbe] i igazgató-tanítói állásra, több egyéneket meghívni megkísértette légyen, de mind annyitól el nem fogadó választ' kaptak.

139 Ilyen előzmények és körülmények hatására vált a szervezés központi problémájává a tanító választás. A dobsinai gyűlésen (1846. július 15.) újra jelzik, hogy nem találnak megfelelő embert, de nem is jelentkeznek kellő számban: ,, . . . az igazgatóságra felszólítattak, de azt el nem fogadván ..." — olvashatjuk a jegyzőkönyvben.

139 Ezért aztán „ .. . megfosztván lévén ... a kilátástól, hogy az intézetben egyhamar alkalmas egyént nyerhetni ... ", 1847 nyarán nagy örömmel vették, hogy a bizottság „...•. figyelmeztetvén lőn . .. szakértő és tökéletes hitelességű férfiak által egy fiatal egyénre . . . Emericzy Lajosra, aki alkalmasnak mutatkozott a feladat eredményes ellátására. Miután Emericzy készségét nyilvánítá ... az ajánlott hivatalt elfogadni ..." 1847. június 23-án a kerületi választmány a szeminárium „rendes és első oktatójának, 500 p.ftnyi évi fizetéssel és szabad szállással" jelölte és 1847. július 14-én a gölnici kerületi gyűlés kinevezte.

140 A kerületi választmány tanítóválasztó munkájáról összegezve a következő sajátosságokat állapíthatjuk meg: 1. ' nagyfokú igényesség jellemezte ezt a munkát, az igazgatói feladatok jelentőségének megfelelő gondosság; 2. végigkísérte az a szemlélet, hogy ne csak megtalálják és kiválasszák a legmegfelelőbb embert, hanem a választás után biztosítsák számára a tanítóképzés — elsősorban külföldi — eredményeinek megismerését. — 1844ben Vandráknak, majd 1847-ben Emericzynek adnak lehetőséget — egyben kötelezik is rá — hogy Németországba utazzon, még munkába állás előtt és „ . . . ott a virágzó néptanítói képezdéket felkeresse, azok figyelmes vizsgálását, s az azokban észrevehető s körülményeinkre alkalmas jelenségek alakítását ..." megtegye.

141 3. Állandósult problémát jelentett, hogy kevés számban és a követelményeknek meg nem felelő pályázó jelentkezett. A tani tó választás fontosságát Vandrák András már az 1844-ben írt cikkében megfogalmazta. Javasolta, hogy minél előbb válasszanak ki két tehetséges fiatalt az eperjesi kollégiumból, akiket közköltségen másfél évre a drezdai vagy a berlini tamtószemináriumba küldenének. Ott az egyetemi •tanulmányokkal párhuzamosan ismerkedhetnének meg a szász illetve a porosz tanítóképzés gyakorlatával és sikeres egyetemi vizsgáik után hazatérve itthon a nyíregyházi tanítóképzőben dolgozhatnának. — Tervét azonban nem valósította meg a kerület, Vandrák előrelátó javaslatához céljaiban is hasonlót 1868 után Eötvös József realizált. Ezzel segítette a miniszter, hogy az első állami tanítóképzők vezetői pedagógiailag művelt, a tanítóképzés gyakorlati feladatait megoldani tudó tanárok legyenek.

142