Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Művelődéstörténeti tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza örténetéhez - Orosz Gábor: A nyíregyházi evangélikus tanítóképző szervezésének és indulásának története

is gondoltak a megyében, a városban. 1799-ben ,, ... égy ollyan oéconőmica oskolát..." kívántak felállítani, amely hasonlított volna a szarvasihoz. Kapcsolatot teremtettek Tessedikkel és kérték segítségét a Nyíregyházán később megszervezésre kerülő mezőgazdasági szakiskola tanárainak képzésében. Az iskolaállítás terve nem valósult meg, így a város vezetői az 1840-es évek elején a tanítóképző felállításával, ahhoz kapcsolva remélték a mezőgazdasági ismeretek régen óhajtott oktatásának előmozdítását.

104 A miskolci kerületi gyűlés és határozata (1840) 1840. július 21-én és a következő napokon Miskolcon tartott kerületi gyűlésen elfogadták a tanítóképző felállításának kidolgozására szervezett bizottság javaslatát: „A munkálat a maga egész terjedőségében, a mellettelévő többség nyilván léte után elfogadtatott, s minden illető Esperességekkel nem csak tudomás, de az intézetnek létesítése végett is közöltetni rendeltetett." Elhatározták, hogy a kerületi bizottság nevében Draskóczy Sámuel főfelügyelő és Komáromy József hegyaljai főesperes ,, . . . Nyíregyházára kimenendő ... és a Nyíregyházi Nemes ev. egyházzal együtt munkálkodván a már Nyíregyházán miképpen létesítendő Intézetnek tervét..." a kerületi bizottság a következő kerületi gyűlésre dolgozza ki.

105 A miskolci határozat a Hunfalvi—Némethy—Vandrák körül tömörülők — akiket a többség támogatott — győzelmét mutatja. A nyíregyházi egyházközségi gyűlésen 1840. augusztus 2-án „ . .. felolvastatván azon örvendetes határozást. . ., melly szerint ezen kerületben létrehozandó Népnevelő intézet Nyíregyházán rendeltetett felállítani. . .". Az egyházközség tagjai „ • • • Teljes részvéttel viseltetvén . . . ezen szent czélra vezető intézet eránt, annak Nyíregyházán leendő felállíttatását köz örömmel fogadták".

100 II. A szervezés menetének jellemzői (1840—1847) A szeminárium felállításának története a miskolci kerületi gyűlés határozatának az esperességekhez való szétküldésével, majd a működéshez szükséges pénz összegyűjtésének megkezdésével a gyakorlati lépések és intézkedések szakaszába lépett. — Az első négy évben (1844-ig) viszonylagosan több fontos intézkedést tettek. 1844 nyarán a szervezési folyamat egy aktív szakaszának lezárását jelzi az 1845. február l-re rögzített meg-