Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Források a XVII–XIX. századból - Bél Mátyás – Laurentsik Keresztély: Bereg megye leírása. Fordította és jegyzetekkel ellátta: Balogh István

lett hideg volta, a korai hóesés és a hamari tél, amelyek egyenként is károsak: a mezei gazdálkodás számára, sok fáradságot okoznak és kevés eredménnyel kecsegtetnek. Ezek közé tartoznak az ún. verchovinai falvak amelyek földje nehéz munkával és csak kelletlenül fogadja be a rozs és a zab magját. Amit ebből ez a táj megterem, az sokkal jobb, mint a kövesebb talajon termő. Ez a hiba a magasabb hegyek tulajdonsága. Mert ahogy a hegyhátak alacsonyabbakká válnak, az éghajlat is enyhébbé, a föld pedig termékenyebbé lesz, a dombokon még a fű is bővebben terem. Nyugat és dél felé a táj alacsonyabb lesz, a rémítő hegyek dombokká enyhülnek, végre síkságba mennek át. Mindez még alkalmasabb lesz a mezei gazdálkodásra, mind pedig a jobb termés számára. A gabona földjét ugyanis, mivel agyagos és fekete, hogy a vetésre megfelelőbb legyen, háromszor szokták megszántani. A kövér és lisztesmagvú búzát, rozsot és zabot terem, a kukorica — minél bővebben trágyázzák — annál jobban terem. Azt is el kell mondani e megyéről, hogy a természet semmivel sem maradt adósa, ami az élet gazdagabbá tételére való, ha az emberi szorgalom által kellően meg van művelve. Annyiban mégis szerencsétlen, hogy alacsony fekvése miatt, a partjaikat meghágó folyók gyakran elöntik, hogy kétszer, kora tavasszal és nyár közepén kétszer is kénytelenek vagyunk e veszedelmet tapasztalni. Hüvelyes vetemények: különösen bab, borsó, lencse és köles számára a talaj igen kedvező. 17. § Hogy terem a szőlő a beregi hegyeken? A bor kiválóságai és fajtái. A leghíresebb borok Ceres ajándéka mellett Bacchus adományát is megkapták.

12 Bizony e megyét a szomszédok a bortermelésben nehezen előzik meg, főleg a nyugatra és délre lejtő hegyoldalokon. Azokon a tájakon, amelyekről most lesz szó, kevés falut találni, amelynek ne lenne e célra megfelelő hegye, olyat, amelyet ne szándékoznának beültetni szőlővel, vagy máris ne lenne nagy gonddal művelt szőlőskertje. A szőlő azonban általánosságban keleti és déli fekvésű helyeken tenyészik jól, olyanokon, amelyek a déli nap felé fordulnak, amelyeket dombok és hegyek vesznek körül, s ezek az északi szélnek vagy útját állják, vagy enyhítik azt. Az ilyen helyeken, ha az időjárás is kedvező, a beregi kertek gazdag terméssel bővelkednek, bor azonban nem mindenütt terem egyformán kiváló minőségű. Különösen dicsérhetők a beregszászi, a beregi, a végardói, a munkácsi és a mezőkaszonyi borok. Ugyanis ezek mindenike igen kedves ízű, és mindenik fehér bor, szertefelett nemes, és a kényes ízlést sem bántják. Ha az időjárás kedvező, mint aszubo-