Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Művelődéstörténeti tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza örténetéhez - Orosz Gábor: A nyíregyházi evangélikus tanítóképző szervezésének és indulásának története

nunk nem szabad, zsenge Intézetünk kitűzött célnak s várakozásnak hogy megfelelhessen, kerülhetetlen még két tanító alkalmazása .. ,".

87 A képzés ingyenessége és egyéb anyagi jellegű kérdések. Az utolsó kérdéskör, amivel az 1839—40-es bizottsági javaslatok foglalkoztak a növendékek anyagi juttatásaira vonatkoztak. ,,Az ez intézetbe lépendő tanítványok . . . tanításuk és tartásuk fizetés nélküli legyen" — olvashatjuk az 1839-es tervben, majd 1840-ben újra: „ . . . az intézet kormányzója ... beíratásért s bizonyságlevélért egy-egy p. ftnyi díjat követelhetvén, minden egyéb fizetések alul mentessenek fel a leendő néptanítók".

88 A képzés ingyenessége kiterjedt tehát az ingyenes szállásra és étkezésre is. A növendékek az iskola épületében laktak és az ott szervezett „tápintézetben" étkeztek. 1847-ben, mivel a szemináriumnak kettő, vagy maximálisan három lakóhelyisége volt, a diákok a fiatal igazgatóval egy szobában aludtak, vagy legalábbis „a szállását — az igazgató — növendékeinek átaladta".

89 A meginduláskor megszervezték a „tápintézetet", ahol minden fiatal ingyenes étkezést kapott. A „tápintézet" fenntartását 1847-ben valószínűleg az a gyűjtés és felajánlás tette lehetővé, amit a nyíregyházi egyházközség vállalt. Az intézet megnyitása előtti hónapokban ugyanis az egyházközségi gyűlés jegyzőkönyveiben olyan bejegyzéseket találunk, amelyekben a tápintézet részére gyűjtött és előzőleg bérbe adott gabona visszaadásáról, illetve újabb gyűjtés megkezdéséről intézkedtek.

90 Nem lehet megállapítani, hogy 1847ben — a későbbi gyakorlatnak megfelelően — a tápintézeti főzéshez szakácsnét fogadtak-e, vagy az egyházközség más módon, esetleg felváltva, egy-egy asszony bevonásával oldotta meg a főzést. Az utóbbi forma mellett szól, hogy sehol sem találtunk utalást olyan pénzösszeg kifizetésére, amely a tápintézet gazdaasszonyának szólna. Ugyanakkor az 1848. július 5-i közvizsgálat jegyzőkönyvében arról írtak, hogy az igazgató „a felállított tápintézeti gondokkal magát terheli".

91 A működés későbbi éveiben is gyakoriak az ehhez hasonló megjegyzések. Ezek arra utalnak, hogy az igazgatótól mindig sok munkát, időt követelt az ingyenes étkezés megszervezése. A magyar tanítóképzés történetében más intézeteknél is jelentkező bentlakásos, ingyenes szállást és étkezést biztosító iskolaforma közoktatáspolitikai és általános pedagógiai szempontból is indokolt volt. A nyíregyházi ev. tanítóképző történetében azonban — mivel a gazdasági alapokat az egyház sohasem tudta megnyugtatóan és tartósan biztosítani — a tápintézet működése bizonytalanságaival, zavaros dolgaival az intézetben folyó oktatást is kedvezőtlenül befolyásolta, az eredményes műkö-