Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Művelődéstörténeti tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza örténetéhez - Orosz Gábor: A nyíregyházi evangélikus tanítóképző szervezésének és indulásának története

nek és egymásra épüinek.

tó — Vandrák is a szakiskolák hiányai és a szakoktatás elmaradottságát fejtegette 1844-ben/'

6 A tanítóság pedagógiailag indokoltnak és szükségesnek tartotta a tanítóképzőt, mint önálló szakiskolát. Azonban az ellenvélemények meglétét nemcsak a nyíregyházi képző szervezésével összefüggő viták jelzik, hanem az 1848-as egyetemes tanítógyűlés vitaanyagában is találkozunk ilyen gondolattal: Brassai Sámuel, a kolozsvári unitárius kollégium országosan ismert tanára, az Akadémia tagja a tanítóképző intézetek fölös!egességéről beszélt. Olyan javaslatot tett, amely a segédoktatói gyakorlatra építette volna — minden elméleti alapozás nélkül — a pedagógusképzést. Az egyetemes tanítógyűlésen a résztvevők többsége elvetette ezt az elképzelést.

47 A szeminárium helye: Nyíregyháza A kerületi bizottság miskolci javaslata gyakorlatilag korlátokat állított a képző helyének kijelölésében azzal, hogy „önállású, s más intézettől tökéletesen független" képző megtervezését kívánta, sőt bármiféle intézettel való összeolvadás veszélyét is el akarta kerülni. Éppen azokat a városokat zárta ki, vagy csökkentette esélyeiket nagyon minimálisra, amelyeket az 1839-es javaslat, ha nem is név szerint, de meghatározott. A kerületnek minden olyan városa, ahol „tudós iskola" (gimnázium), líceum vagy főiskola működött, háttérbe szorult. Tehát Eperjes, Késmárk, Lőcse. Rozsnyó és Miskolc. Ügy látjuk, különösen Rozsnyó lehetőségeinek háttérbe kerülése kedvezett a reformpolitika híveinek és egyben ez a tény jelzi is megerősödésüket. Ilyen körülmények között eshetett Hunfalvi, Vandrák és az őket támogatók választása Nyíregyházára. Némethy 1842-es és Vandrák 1844-es cikke egyaránt Nyíregyházát tartja az intézet számára „legalkalmasabb", „legczélszerűbb", „legméltóbb" helynek. Az 1840-es miskolci kerületi gyűlés — a „Néptanítókat nevelő intézet. . . létesítése s alakítása felett szorgalmatoskodó . . . egyházi kiküldött Bizottságnak munkálata" alapján a jegyzőkönyv. 35. bej.-ben kimondja, ,, . . . hogy a tervezett Intézet Nyíregyháza Váltságos Mvárosában létesíttessen . . ,".

48 A nyíregyházi egyház és a képző kapcsolatának kezdete (1838—1839) A nyíregyházi egyházközség 1838. július 15-i gyűlésén foglalkozott először a képzővel. Az egyházmegyei, illetve a rimaszombati egyházkerületi gyűlésre küldött követeinek utasításba adta: „Hogy a Tanítói megállapítandó Semináriumra, azon esetre, ha az valósulna, az Ekklesia részéről. ..