Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Művelődéstörténeti tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza örténetéhez - Orosz Gábor: A nyíregyházi evangélikus tanítóképző szervezésének és indulásának története

ban történő tanításáról és általában a magyar nyelv erős támogatásáról szólt. Elhatározták, hogy azokon a főiskolákon, ahol éneklésre oktatják a fiatalokat és ezért a tanárok pénzt kapnak, nemcsak német és szlovák énekekre, de magyarokra is tanítsák őket. A 19. és a 29. bejegyzések újból az 1840. 6. tc. kerületi érvényesítésére tett rendelkezésekről tanúskodnak: minden lelkésznek, akit megválasztanak, ezentúl magyarul is tudnia kell és a kandidátusi vizsgákon magyar nyelvből is felelnie kell a jelölteknek. Tanító is csak az lehet, aki magyarul tud. A hegyaljaiak felvetik, hogy a kandidátusi vizsgákat bizottság előtt és ne Tiszolcon — Jozeffy szuperintendens lakóhelyén — tartsák.

29 2. A szuperintendens! választás kerületi rendjét meghatározó „Dobsinai szerződés" feletti viták. — 1743-ban a hat szabad királyi város szuperintendenciája Dobsinán egyesült a megyei szuperintendenciákkal és ehhez 1782-ben csatlakoztak a XIII szepesi város egyházai is. Ekkor született meg a tiszai kerület szuperintendensi választási rendjét szabályozó egyezmény, amely egyrészt az egyház történetében jelentős szerepet játszó hat szabad királyi város egyházainak kivételes jogokat biztosított, másrészt egy sorrendet állapított meg a kerülethez tartozó három nemzetiség érdekeit figyelembe véve. (A kerület esperességeiből két csoportot képeztek: az ún. városi és a tátraaljai esperesség Dobsinával és az ún. megyei esperességek. E két csoportból felváltva kellett megválasztani a szuperintendenst, figyelembe véve az egyházközségek nemzetiségi sajátosságait is.* A sorrend kötelező jellege tehát megkötötte a kerület legmagasabb egyházi tisztségviselőjének kiválasztását. 1840-ben a miskolci egyházkerületi gyűlésen a hegyaljai esperesség követei a dobsinai egyezmény megszüntetését indítványozták.

30 Indokaikban a nemzetiségi megkötés eltörlését, egyedül a tehetség és alkalmasság szempontjának érvényesítését fogalmazták meg. Javaslatukat 1841-ben tárgyalták Rozsnyón. A vitában, amely nagyon heves lehetett, végül a szerződés továbbra is ,, . .. teljességűnek nyilváníttatik . . ., hogy jövendőre a nemzetiség legfontosabb érdekében a Superintendensnek választása azon törvény parancsolata szerint.. . ezután is felváltva ... a törvény értelmében bírjon".

3

' A dobsinai egyezmény támadása jelzi a magyar nemzeti törekvések megerősödését a kerületben. Ha ekkor még fenntartása mellett döntenek is, 1848-ban azonban már az egyezmény felfüggesztésével választották meg Pach Mihályt szuperintendensnek. Az 1850-es évek végén a hegyaljaiak újra kérték a szerződés hatálytalanítását és ismét annak felfüggesztésével választották meg Máday Károlyt 1860-ban. Végül 1863-ban ugyancsak a hegyaljaiak kezdeményezésére a Gölnicen tartott gyűlésen érvény-