Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Művelődéstörténeti tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza örténetéhez - Hebeny Zoltán: Adalékok a Szabolcs megyei elemi iskoláztatás történetéhez (1868–1914)

tanítóikkal úgy nevelés, mint oktatási szempontból minden-bírálaton alól állnak Kisvárdában mielőbb zárattassa be. Nevezetesen: Elefánt Farkas, Goldberger Hermann, Wöhlhöndler Jakab és Frisch Ignác zugiskoláit." E levélben szerepel még az a kérés, hogy Hetey Alajos, a nádudvari felső járás szolgabírója Nagy kallóban zárattassa be Mann Ábrahám, Brühl Ignác, Grünfeld Jakab és Frühmann Dávid által fenntartott zugiskoláit.

6

'

1 1877-ben is ,, ... a megye területén több törvénytelen és a czélnak s a népnevelés ügyének semmiképpen meg nem felelő izr. zugiskolát bezárattak."

65 1879-ben a tanfelügyelő Űjfehértón 5, Kemecsén 2, Halászon 3 izr. zugiskolát záratott be

66

, de az 1880. március 11-i közigazgatási bizottsági ülésen a következőket kellett ismételten jelentenie: „ . . . Űjfehértón ismét 4 izr. zugiskolát fedeztem fel, melyekben minden rendszer és törvényes felügyelet nélkül, a tanításra képtelen és teljesen alkalmatlan egyének voltak tanítókul alkalmazva. Ezen, inkább a nép butítására, mint a közhasznú jóra, s nemes eszmék fejlesztésére szánt s tartott izr. zugiskolák, a legszigorúbb intézkedés mellett azonnal bezárattak, s az izr. tankötelesek a helybeli más vallásfelekezetű iskolákba járásra köteleztettek."

67 Ennek ellenére az izr. zugiskolák száma növekedett, ezért a Közigazgatási Bizottság a már régebben kiadott 875/1879. sz. határozatának eredménytelensége miatt, 1881. január 13-án újabb és szigorúbb határozatot hozott. Eszerint ,, . . . a járási szolgabírók útján szigorúan oda utasíttatnak a községek elöljárói, hogy a községükben lévő izr. zugiskolákat azonnal, minden haladék nélkül becsukják, a rendes képesítéssel nem bíró izr. zugtanítókat a tanítástól szigorúan eltiltsák; a községben lévő izr. tanköteleseket pedig hitelesen összeírván, ha az illető izr. hitközség azok számára rendszeres, nyilvános elemi iskolát fel nem állít, az esetben úgy a 6—12 éves, mint a 13—15 éves izr. tanköteleseket a f. évi febr. 28-ig az ott lévő, akármelyik felekezetű nyilvános népiskolába okvetlenül felrendeljék. Továbbá . . . utasíttatnak . . ., hogy az ezen határozat ellenére mégis zugiskolát tartó izr. felekezetekről, az egyesek megnevezésével, kik ti. gyermekeiket ily zugiskolába járatják, azonnal tegyenek jelentést a kir. tanfelügyelőhöz, hogy az a közig, bizottság útján úgy az egyes szülőkön, mint a tanítással törvénytelenül foglalkozó izr. zugtanítón, a jelen végzésben is kimondott 20—50 ft-ig terjedő pénzbüntetést végre hajthassa. Megjegyeztetvén, miszerint ha az illető község elöljárója az ily. izr. zugiskolákat be nem jelentené, annak létezése más úton tudatnék ki, az esetben a bejelentést elmulasztó község elöljárósága fog a kiszabott pénzbüntetésben fenyíttetni."

68 Ennek, a pénzbírságot is kilátásba helyező, szigorú határozat meghozatalához minden bizonnyal az is hozzájárult, hogy a tanfelügyelő az ülésen újabb 54 zugiskola bezáratásáról számolt be. Az említett szigorú határozatok sem változtatták meg alapjában a hely-