Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Források a XVII–XIX. századból - Bél Mátyás – Laurentsik Keresztély: Bereg megye leírása. Fordította és jegyzetekkel ellátta: Balogh István

v. § Az erdők és erdőbeli haszonvételek Mivel a megye hegyes, erdőkben nem szenved hiányt. Rengeteg erdői főleg a munkácsi uradalomnak vannak és a hegyek lejtői mindenütt erdők­kel, berkekkel vannak borítva, az erdők gazdag makktermők. A hatalmas tölgyfák, híd- és házépítésre, hordódonga készítésre, zsindely hasításra, hajóbordák faragására alkalmasak. Ezekből egykor nagy tömeget a Poprád folyón egyenesen Danzigig szállítottak. Az erdők többi részét bükk, luc- és jegenyefenyő és tiszafa alkotja. 6 8- § Miféle ércekben gazdag? A megyében található érceket eddig vagy elhanyagolták, vagy csak im­mel-ámmal bányászták. A beregszászi hegyekben még most is láthatók a beomlott tárnák földdel fedett nyílásai, amelyeketa régi lakosok aranyku­tatás végett ástak. Csertész falu mellett néhány évvel ezelőtt is —- akiknek erre a célra területet engedtek át — kezdtek ilyesféle kutatást. A hegy, amelyet az arany- és ezüsterek miatt megástak, a legjobban ki­kutatott. Az ércet a bányavárosokba vitték kiolvasztani, de hogy milyen eredménnyel? nem tudom megmondani. A fáradozásnak alighanem csak annyi lett az eredménye, hogy a költséget nem éri meg, mert most a tárnák elhagyottan állanak. A legújabb időben egy új társaság a munkát ismét megkezdte, lesz-e eredménye? az idő fogja megmutatni. Azok a szerencsé­sebbek, akik a föld gyomrában nemtelenebb érceket keresnek. Ezek között meg lehet említeni a vasércet, amely majd mindenütt találhatók és a se­besztói kohóban mind kiváló minőségű vasat, mind pedig kályhákat, képe­ket, gyertyatartókat stb. készítenek, Schönborn gróf számára, szerény ha­szonnal. Az ásványokhoz számítjuk a krétát is, amelyet Beregszász mellett fejtenek nagyobb mennyiségben, ámbár ez nem a legjobb minőségű. Ugyan­itt és a dédai hegyen kőfejtő is van. Az egyiknek köveit az építőmesterek kipróbálták, ezek az utak kövezésére is kiválóan alkalmasak. Azt állítják, hogy Munkács mezővárostól Surányig ezzel borított országútról, hogy ezen a közlekedés igen kiváló. 7 9. § Ásványvizek Azt meg kell vallani, hogy a megyében igazi ásványvizek nincsenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom