Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Művelődéstörténeti tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza örténetéhez - Hebeny Zoltán: Adalékok a Szabolcs megyei elemi iskoláztatás történetéhez (1868–1914)

tanteremmel bővítették, így az tíz tanteremmel rendelkező iskolává vált/'

0 A következő években, főként a felekezeti iskolák állami kézbe adása következtében, újabb állami iskolák szerveződtek. Az egyházak bár erősen ragaszkodtak iskolafenntartó jogukhoz, mégis a megye néhány településén erről lemondtak. Az esetek többségében azon iskoláikat ajánlották fel a községnek vagy az államnak, amelyek állaga már annyira leromlott, hogy felújítása, illetve egy új iskola építése jelentős összegeket emésztett volna fel. így pl. Papon a ref. iskola az egyházközség kérésére államivá alakulhatott azzal a feltétellel, hogy a meglévő iskolai alap vagyonból ,, . . . 2 tantermes iskolaház és 2 tanítói lakás épüljön".

41 A következő években a minisztérium állami iskola felállításán z hozzájárult Cserepeskenézen 2 tanítóval, Ófehértón 2 tanítóval, Nyírbátorban 6 tanítóval és a Nagyhalászhoz tartozó Telektanyán egy tanítóval.

42 Az említettek közül azonban csak az 1905—06-os tanév után épült fel az állami iskola Öfehértón és Cserepeskenézen. (L.: V—VI. sz. melléklet!) Az állam által fenntartott elemi iskolák számát tekintve tehát megállapítható, hogy az első megszervezésétől, 1873-tól 1911-ig összesen 11 működött. Ezek aránya az összes elemi iskolák között csupán 3,3 százalék volt 1911-ben. Ha figyelembe vesszük, hogy az iskolák közül pl. Pusztabánházán és Tiszalök-Fástanyán az iskola elhelyezéséről magánszemélyek gondoskodtak, valamint a kisvárdai fenntartásához a község évi 200 Fttal járult hozzá, akkor elmondhatjuk; Szabolcs megyében a népoktatás fejlesztéséhez az állam elenyészően csekély mértékben járult hozzá. Az állami hozzájárulás gyakorlatilag az egyes iskolák kisebb-nagyobb államsegéllyel való támogatására korlátozódott. 4. Magániskolák Az Eötvös-törvény adta lehetőséggel élve a megyében magánszemélyek is tartottak fenn elemi iskolákat. Ennek feltétele az volt, hogy az iskolafenntartó tanítói képesítéssel rendelkezzen, iskolája a törvény által előírt felszereléssel bírjon, valamint a törvény által meghatározott tantárgyakat tanítsák. A tandijat az iskolafenntartó határozta meg. Szabolcs megyében az ilyen jellegű népiskolák rövidebb-hosszabb ideig működtek, ezért nem képezhették a népoktatás szilárd bázisát. Számukat tekintve, a tárgyalt időszakban, egy és tíz között változtak. Az 1875—76os tanévben pl. 7 magániskola volt a megyében, s az 1877—78-as évben számuk 10-re emelkedett.

45 1878-ban érkezett Gönczy Pál miniszteri tanácsos 16 215 sz. irata a megyéhez, melyben a következőket olvashatjuk: „ . . . megengedem, hogy Paltzer Vilma oki. tanítónő Nyíregyházán egy hat osztályú elemi magán leányiskolát állíthasson fel, oly feltétel alatt azon-