Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)
Művelődéstörténeti tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza örténetéhez - Hebeny Zoltán: Adalékok a Szabolcs megyei elemi iskoláztatás történetéhez (1868–1914)
tik be. Ezen adónem kivetését és behajtását az 1876. évi XXVIII. tc. kötelező jelleggel előírta. A községi népiskolákra vonatkozó teendőket és a községi hatóságok hatáskörét az „Utasítás a polgári községek számára" c. miniszteri rendelet állapította meg. A Lex Eötvös fentebbi rendelkezései a tankötelezettség egyik alapvető feltételének megteremtését, az iskolák létrehozását és fenntartását szolgálta. Az ország területén jelentős volt ugyanis azon községek száma, ame-, lyek semmilyen iskola működését sem tudták kimutatni. 1869-ben pl. 1593 községben 23 , 18 7 0-ben pedig 1712 községben és településen nem volt iskola hazánkban. 24 Az iskolával nem rendelkező községek száma — a rendelkezések hatására — a következő mértékben csökkent: Trefort Ágoston 1873. évi 12 041. sz. rendeletének nyomán készült kimutatás alapján 801 község 25 , 1880-ban 274, 1881-ben 237, az 1891—92-es tanévben pedig még mindig 214 község nem tartott fenn iskolát. 23 Az említetteken kívül jelentős volt azon községek száma, amelyek más településsel közösen tartottak fenn iskolát; ilyen község 1869-ben 972, 1880-ban 1876, 1881-ben 1808, és 1891—92-es tanévben 1757 volt. Összesen tehát, az utóbbiakat is figyelembe véve, az országban 1869-ben 2570, 1880-ban 2150, 1881-ben 2045, az 1891—92-es tanévben 1971 község, az összes településeknek 1869ben 20,3 százaléka, 1892-ben pedig 15,5 százaléka saját közigazgatási területén elemi iskolát nem tudott kimutatni. 23 A valósághoz tartozik, hogy az említett községek többsége kis lélekszámú volt. Egy 1893-as jelentés szerint ugyanis 1505 önálló községet nem lehetett népiskolák felállítására kötelezni, mert lakosainak lélekszáma nem haladta meg a 250 főt. 20 Az ország területén a községi elemi iskolák száma a törvény megjelenése után csak kevés mértékben emelkedett: az 1868-ban kimutatott 479 községi iskola az összes iskolák jelentéktelen hányadát képezte. Számuk 1893-ban 1952-re emelkedett, de még így sem érte el az elemi iskolák 12 százalékát. 27 Szabolcs megyében a népoktatási törvény megjelenése után csak néhány, csekély lélekszámú településen hiányzott az iskola. Az 1876-ban bekövetkezett megyerendezés után a „saját helyi elöljáróval" rendelkező 135 község közül csupán Kisbákán és Ontelken nem volt iskola, így nem tartozott azon 11 megye közé, melynek minden községe iskolát tartott fenn. 23 A szomszédos megyék iskolával való ellátottságát tekintve viszont „előkelő" helyet foglalt el, mert Biharban 113 (?), Szatmárban 15, Ungban és Beregben 57 község nem tartott fenn egyetlen iskolát sem. 29 Az említett két szabolcsi településen élő tankötelesek azonban nem maradtak iskolázatlanok, mert Kisbákáról Nagybákára, Öntetekről pedig a közeli Dombrádra jártak át, ahol felekezeti jellegű iskolákban, oktatásban részesültek. 30
