Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Művelődéstörténeti tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza örténetéhez - Hebeny Zoltán: Adalékok a Szabolcs megyei elemi iskoláztatás történetéhez (1868–1914)

gyébe — főként Szatmár és Bihar megyékből — irányuló nagyobb arányú betelepülésre, másrészt pedig a megismételt és pontosabb összeírásra. Ez utóbbit ugyanis nem az egyházi anyakönyvek alapján végezték, hanem házról házra járva. A helyzetet még súlyosbította, hogy több iskola épülete életveszélyessé vált, vagy összedőlt, s ezekben a tanítás szünetelt. Pl. Pazonyban, ahol 76 ref. tanköteles volt „ . .. az iskola rosszasága miatt a tanulók a templomban helyeztettek el", vagy Ibrányban a 149 ref. lány tanköteles „ . . . az iskolai épület rosszasága, s túl zsúfoltsága miatt... a paplak egy szobájába helyeztettek".

19 Az anyagi nehézségek ellenére a felekezetek erőfeszítéseket tettek a saját tanköteleseik beiskolázása érdekében. Erre enged következtetni az a tény, hogy a beiskolázottak száma határozottabb növekedést mutat, mint a tankötelesek számának emelkedése. (Kivételt képez a már említett 1893as tanév!) Ez a tendencia az izraelita vallásúak esetében igen szembetűnő: az 1884-es 63,95 százalékos beiskolázás 1893-ra 89,56 százalékra emelkedett. Ez a fokozottabb emelkedés a nyilvános izraelita elemi iskolák számának növekedésével és az ún. zugiskolák megszűnésével, megszüntetésével magyarázható. (L.: Zugiskolák) Ha a megyében működött összes elemi iskolákhoz viszonyítjuk a felekezeti iskolákat, akkor a következőket állapíthatjuk meg: az 1875—76-os tanévben az iskolák 96,8 százaléka volt felekezeti, arányuk 1392—93-as tanévre 94,3 százalékra csökkent. Ezen idő alatt országos viszonylatban nagyobb mértékű volt a csökkenés: míg az 1869-es évben a 13 798 népoktatási tanintézet közül 13 324, azaz 96,6 százalék, az 1893-as évben pedig a 16 942 tanintézet közül 13 924, azaz 82,2 százalék volt felekezeti jellegű.

20 Szabolcs megyében még a századfordulón is, 1901-ben a felekezeti iskolák az összes iskolák 93,9 százalékát alkották. Ez az arány csak az 1910—11-es tanévre csökkent 85,5 százalékra. Ez a csökkenés a következőkkel magyarázandó: 1901-ben még 306 felekezeti iskola volt, de 191 l-re ezek közül 24 iskola megszűnt, illetve községivé, államivá alakult, azaz számuk 282re csökkent. Ezzel szemben 1901-ben a 14 községi, 5 állami és egy magániskolából 191 l-re 31 községi, 11 állami és 6 magániskola lett. A nem állami elemi iskolák számának ilyen arányú növekedése, részben a magyarosítási törekvésekkel van kapcsolatban. (Lásd a II/1-es és II/2-es mellékletet!) A felekezeti iskolák a megyében zömmel egytanítós és osztatlan iskolák voltak. Csupán a század utolsó éveiben építettek olyan iskolákat, melyekben több tanterem és több tanító is dolgozhatott. E tekintetben jó példát mutatott az evangélikus felekezet, amikor Nyíregyházán 1893-ban egy ,,palotaszerű" iskolát építtetett. Ez valóban korszerű iskola volt: az emeletes épületben 10 tanterem kapott helyet, amelyben 10 rendes és egy