Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Művelődéstörténeti tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza örténetéhez - Szabó József: Nyíregyháza küzdelme az óvodáért a reformkorban

számosok, gazdák és mesteremberek gyerekeit, akik fej adón kívül egy pengő forintnál több adót nem fizettek. A fizetőket három csoportba osztották. Az elsőbe tartozók 30, a másodikba tartozók 20, a harmadikba tartozók 10 váltóforintot fizessenek havonta. A szülők belátására bízzák, mely csoportba tartozónak érzik magukat. Vidéki növendékek után — addig míg a létszám 100 felé nem emelkedik — „az első osztályzatbeli fizetés kétszeresét" kell fizetni. A díj előre fizetendő. Az intézetbe egy hónapnál rövidebb időre nem lehet gyermeket bejegyeztetni. Az óvoda a már korábban elfogadott rendszabály alapján fogja megnyitni kapuit.

27 Mindezeket, s a megnyitás idejét a lakosok között — megkérésre — a templomokban a papok a szószékről kihirdették, s a szülőkkel az óvoda hasznosságát megismertették.

28 A város tanácsa megerősítette az óvodai választmány határozatait. A nem fizetőkre vonatkozó javaslat elfogadásával az intézmény szociális jellegét kívánta ezúton is hangsúlyozni. Később még tovább is léptek, s önkéntessé tették a fizetést, „ . . . mert úgy látták, hogy így domborodik ki igazán a kisdedóvó jótékony jellege, mivel egyébként is a közönségesebb szülék gyermekeinek a támogatása a cél."

2í) Az óvoda megnyitásának időpontja 1846. november 22., amikor is Galánffy János városi főjegyző az óvót hivatalába ünnepélyesen beiktatta. A nyitás ünnepélyességéről Nagy Sámuel gondoskodott. Tanítványaival megjelenve, azokkal több, az óvodát magasztaló verset elszavalhatott. Az ünnepség este folytatódott, amikor is a város „tánctermében pompás táncvigalmat" rendeztek, melynek tiszta jövedelmét a kisdedóvó intézet rendelkezésére bocsátották. „így hála a gondviselésnek, rövid idő alatt czélt értünk egy olly intézet felállításában, amely kiszámíthatatlan áldás a késő ivadékra is; vajha csak a szegény sorsú szülék is átlátnák s megértenék annak hasznait, s gyermekeiket adnák be ..." — írja a korabeli krónika.

30 A nyíregyházi kisdedóvó hazánk 82. óvodájaként nyitotla meg kapuit. ;!í Jóval a megnyitás után Gremerczy óvó megállapította, hogy a „közép osztály" s a „pór nép" járatja oda gyerekeit, az úri osztály mellőzi az intézményt.

32 Tehát az óvodáért munkálkodók az intézménnyel az óhajtott szociális célt elérték. A későbbiekben az óvó és az óvodai választmány egyetértésben dolgozott. A választmányi üléseken az óvó is részt vehetett. Az 1847. március 15-i ülésen az óvó bemutatta az Országos Kisdedóvó Intézeteket Magyarországban Terjesztő Egyesületnek küldött levelét, melynek tárgya az óvodaügy megkedveltetése volt. A levelet a választmányi tagok lelkesedéssel fogadták. Az április 8-i választmányi ülésen a szépen működő kisdedóvó igazgatását vizsgálták meg az esetleges módosítás céljából. A nyitvatartás korábbi rendjét ismét helybenhagyják. Az óvó teendőit nem szabá-