Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Művelődéstörténeti tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza örténetéhez - Szabó József: Nyíregyháza küzdelme az óvodáért a reformkorban

Wilderspin rendszerének megfelelően — ami még gyakori jelenség volt hazánkban — az előírt foglalkozások iskolás jellegűek és tartalmúak voltak. Azok lényegében iskolai jellegű tanítást tettek szükségessé, amellyel — az életkori sajátosságokat tekintve — bizonyára nem érték el a korábban kitűzött célt, a helyes gondolkodásra nevelést. így a várható eredmény — a céllal ellentétben — csak mechanikus bevésés, magolás lehetett. Az „órarend"-nek megfelelően a foglalkozások tárgykörei az alábbiak. „Hétfőn délelőtt: Földleírási ismeretek (az égtájakról, sík, hegy, völgy, patak, folyó, tó, tenger, helyismeret az óvodából kiindulva, egyik helyről a másikra utazás, hazánk és Európa térképe, földgömb). Délután: Természetrajz és mezőgazdászat (termények, búza, rozs stb., mezőgazdászati eszközök, ásó, kapa, eke, boronás ismertetése, szántás, vetés, aratás stb., zöldséges, szőlő, gyümölcskert). Kedden délelőtt: Természettan (állatország: emlősök, madarak, hüllők, éghajlat, faj, haszon). Délután: Test és egészségtan (az emberi test és ügyesség ismertetése, az öt érzékszerv, gyakorlatokkal, egészségtani arany szabályok és figyelmeztetések). Szerdán délelőtt: Kéziipar (a különféle mesterségek és műszereik, anyag, kellék, készítmények ismertetése, áruismeret, a vásárokról). Délután: Természeti tünemények (a köd, felleg, harmat, eső stb., hő és fagy, tűz, villám, dörgés, nap-hóid fogyatkozás, csillaghullás, szivárvány, a színek magyarázata). Csütörtökön: egész nap rendszeres játékok és testgyakorlatok az óvó személyes vezetése alatt, éneklés és felvidító szavallatokkal felváltva, nyárban az imaházak, a polgári foglalkozás egy vagy más nemének megtekintése, állatsereglet és egyéb érdekes mutatványok megszemlélése végett a nagyobb óvoncok kivezettetnek, hogy az itt szerzett tapasztalat a társalgás tárgyainak a feladását könnyítse. Péntek délelőtt: Betűtan (betűismertetés, olvasás a hangoztató módszer szerint, kirakott betűkből alkotott szavak, mondatok s olvasó táblák segítségével, nyelv és gondolkozási értelemfejlesztő gyakorlatok). Délután: Számtan (számjegyek, arabs, római számok ismertetése, a négy számvetési elemek, fejszámolás, mértékek isméje, időfelosztás, érez és papírpénz értéke, becse, alaktan, vonal, szöglet stb.). Szombaton délelőtt: Erkölcstan (templom, iskola, óvodáról, továbbá némely válogatott bibliai történetek, felebaráti, szülői, testvéri szeretet, rész vét jótékonyság, engedelmesség, hála, szülői tisztelet, szelídség, megelégedés stb. elbeszélésekben és példákban). Délután: a heti társalgásnak kivonatos ismétlése a gyermek visszaemlékeztetése által. — A vásár és ünnepnapok mire valók — kedélyes szavalmányok."