Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Források a XVII–XIX. századból - Bél Mátyás – Laurentsik Keresztély: Bereg megye leírása. Fordította és jegyzetekkel ellátta: Balogh István

György által — különböző levéltárakból Bereg megyére, a Schönborn család birtoklásának és honosításának történetére vonatkozó iratok másolatai, a Schönborn család leszármazását mutató táblázatok vannak. Ezeket kiegészítették Bereg megye történetére vonatkozó oklevelek másolatai, köztük az egri káptalan által 1331. október 7-én kiállított oklevél Kassa város polgárai és az Aba nembeli Omode nádor fiai között kötött egyezségről. (Kézirat, 36—54 folio.) Végül még egy nyomtatott térkép található, amely 1828ban készült a tiszaháti járás községeiről. A térkép hitelesítése 1835-ben kelt. A kéziraton még egy utalás található az 1845/46. téli tiszaháti árvizet tárgyaló, a Budapesti Híradó 1846: 431. számában megjelent híradásra. Ez nagyjából az egész kézirat keletkezésének valószínűsíthető idejét is meghatározza, 1846—1848 közé. II. BÉL MÁTYÁS — LAURENTSIK KERESZTÉLY: Bereg megye leírása FÖLDRAJZI RÉSZ Fekvése, természete, gazdálkodása Fordította és jegyzetekkel ellátta: Balogh István 1. § A megye nevének eredete Honfitársaink Bereg megyét az egykori Bereg mezővárosról nevezték el. Azok, akik elsőbben megyékre osztották volt fel az országot. Az egész tájat Bereg megyének mondják, a szó eredeti jelentése magyarul: berek, liget.

1 2 & A megye szomszédai Keletről Ugocsa és Máramaros; északról a galíciai királyság; nyugatról Ung; délről Szabolcs és Szatmár megyék határolják. 3. § A megye felszíne Észak és kelet felé a táj hegyekkel ékeskedik, amelyet a Kárpátok gerinceinek nyúlványai díszítik és teszik egészségessé. Dél és kelet felé azonban ellaposodik, ligetekkel, berkekkel és erdőkkel fedett síkságba és mezőségbe megy át, amely mind gabonatermesztésre, mind állattenyésztésre nagyon alkalmas.