Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 5–6. (Nyíregyháza, 1985)

Művelődéstörténeti tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza örténetéhez - Szabó József: Nyíregyháza küzdelme az óvodáért a reformkorban

SZABÓ JÓZSEF NYÍREGYHÁZA KÜZDELME AZ ÓVODÁÉRT A REFORMKORBAN Nyíregyháza lakói 1824-ben váltották meg magukat a földesúri joghatóság alól, s szerezték meg a szabad kiváltságolt városi jogot. Ezen örökváltságot követő években a helységnek igen „dinamikus és progresszív' fejlődése bontakozott ki. A polgárosodás igénye az iskolák fejlődését is jelentősen elősegítette. Az evangélikusok már a városi „oldaliskolák" létesítését kezdték meg, hogy a „belső oskola" túlzsúfoltságát csökkentsék. Az 1806 óta működő, úgynevezett „professzori" iskolájuk (algimnázium) mellett tanítóképző szervezésére is gondoltak. E cél megvalósulása érdekében 1836-tól minden anyagi és erkölcsi támogatást latba vetettek. Hazánkban az első evangélikus tanítóképző aztán 1847-ben kezdte meg működését Nyíregyházán.

1 A város első óvodájának megszervezéséről először Hársfalvi Péter mond véleményt. Az 1842-ben megtett kezdeményező lépés jelentőségét többek között abban látja, hogy „Mindössze 14 esztendővel vagyunk az után, hogy Budán megnyílt az első óvoda, az ,angyalkert', s így a nyíregyházi bizonyára még az első között volt."

2 Ez helytálló megállapítás is, hisz 1843ban — amikor a nyíregyházi óvoda szervezése ténylegesen kezdetét vette — az országban 34 fennálló, s 17 keletkezőben lévő kisdedóvó volt csupán.'

5 Az 1836-ban létesült „Kisdedóvó Intézeteket Magyarországban Terjesztő Egyesült" Kossuth Lajos indítványára 1841-ben felszólította a megyéket, hogy vármegyénként egy minta kisdedóvó intézetet állítsanak. Célul tűzte ki, hogy azok majd más helységeknek követendő például szolgáljanak.'

1 Szabolcs vármegye alispánja Nyíregyháza várost szólította fel, hogy „adnának-e helyet ennek az intézménynek". A választás nyilvánvalóan azért esett e helységre, mert az lélekszámban és intézményeiben is a legnagyobb fejlődést mutatta a vármegyében. Az elöljáróság válaszában a következőket olvashatjuk: „ . .. a közönség egyenesen önérdekével szoros kapcsolatban állónak tartván ezen ügyet, szándéka kisdedóvó intézetet kebelében felállítani".

5 A város tanácsa az óvodaügyet a szegény üggyel tárgyalta. Ez később is gyakran előfordult, bizonyítva azt, hogy a kettőt együvé tartozónak érezték. Az első években aztán a szegény ügy és óvodaügy intézésére közös kinevezett küldöttséget hívtak létre. Hogy az óvo-