Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Adattár - Szilágyi Imre: Statisztikai források Nyíregyháza történetének kutatásához 1945 után

merült fel a lépcsőzetes munkakezdés bevezetése. Továbbá a többközpontos megoldás, amely az autóbusz-pályaudvar zsúfoltságát csökkentheti. Ismert volt már a Jósaváros további erőteljes fejlesztése, az ipari üzemek foglalkoztatottai számának további növekedése. Ezért elérendő -célként a helyi és helyközi autó buszállomás szétválasztását, a buszok számának növelését kellett megjelölni. A táblázatok az egyes járatok fontosabb adatait, a járatok indulási helyét és útvonalát, s azok adatait tartalmazzák. Külön táblázat mutatja be a felsőfokú központok helyi autóbusz közlekedésének fontosabb adatait. 218 Nyíregyháza belső tagozódásának vizsgálata. — Központi Statisztikai Hivatal Szabolcs-Szatmár Megyei Igazgatósága, 1976. március 29. (24 p. és 8 p. táblázat, valamint 6 térkép.) A tervszerű városrendezés és fejlesztés megkönnyítése céljából az 1970. évi népszámlálás alapján úgynevezett városrendezési körzeteket alakítottak ki, figyelembevéve az érvényes városrendezési tervet. Eszerint megkülönböztettünk: — városközpontot 01 sz körzet; — belső lakóterületet 03, 04, 08, 09, 13, 15, 16, 17, 18. sz körzet; — külső lakóterületet 02, 05, 06, 07 (egy része) 11, 12 (egy része) és 14; — lakótelepek 10-es (Jósaváros) Keleti Alközpont, 19-es Ságváritelep és 22-es Borbánya; — ipari területek 20-as, 2l-es körzet (Nyugati és Déli Ipartelep); — üdülőterület 23. sz. (Sóstófürdő); — speciális területek (főiskola, kórházak, pályaudvarok, temető). A város közigazgatási területén mint „egyéb belterület" szerepel Nyírszőlős, jelentősebb külterületi lakott helyek a következők: Sóstóhegy (24. sz. körzet), Felsősima (25), Mandabokor (26) és Vajdabokor (27). A bevezető a város területének és népességszámának alakulásáról (az el- és átcsatolások miatt) szól. Célként a már tapasztalt és várható gyors fejlődés által könnyen keletkezhető aránytalanságok elkerülését, vagy legalábbis csökkentését jelölte meg az írás. Ezek után arról szól, hogy 15 év alatt közel 11 ezer lakás épült a városban, és a lakónépessége meghaladta a 88 ezer főt 1975 elején. Legszembetűnőbben a lakótelepek népessége nőtt, 1960 elején 5,8 ezren, 1975-ben közel 14 ezren laktak ott. A település ősmagja a terep magasabban fekvő részein volt. Az építkezések, a beépítés is főként ezek vonalában történtek. A mélyebben fekvő részek (Hímes, Bujtos stb.) a legritkábban lakottak.