Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Adattár - Szilágyi Imre: Statisztikai források Nyíregyháza történetének kutatásához 1945 után

gyon sokat erősödött gazdasági, kereskedelmi, oktatási—kulturális, egészségügyi vonzása. 1960 óta 23 ezerrel nőtt a város lakónépességének száma. 1965 óta 7300 fővel (77 százalékkal) többen dolgoznak a város iparában. A két főiskolán, a középiskolákban, a szakmunkásképző intézetben sok-sok ezer fiatal tanul. 1960 óta közel 8 ezerrel nőtt a lakások száma és megközelíti a 22,5 ezret. Az épült lakások többsége a város északi, ugyanakkor az ipari üzemek a déli, délnyugati részén épültek. A város lakott területe jóval nagyobb a korábbinál. Az előbbiek következtében a lakóhely, valamint a munkahely (iskola) tízezrek számára térbelileg lényegesen elkülönült. Nagyon megnőttek a távolságok. Ezek nagymértékben megnövelték a helyi és helyközi közlekedés iránti igényeket. Ezt a következő adatok is tükrözik. 1965—1968 között villamosok és autóbuszok bonyolították le a közlekedést a városban. Az autóbuszokat 2,1—2,5 millió, a villamosokat 4,2—4,6 millió fő vette igénybe évenként. A villamosközlekedés megszűnte után (1969. június 1.) az autóbuszt már (1970-ben) 9 millióan vették igénybe, 1973-ban viszont közel 13,5 millióan. A menetdíjbevétel 31 százalékát árkiegészítésként kapta a vállalat az államtól. (Az általános bérletdíjhoz 100 százalékos, a tanuló és nyugdíjas bérletekhez 230 százalékos árkiegészítést kapott a vállalat. Ennek összege 1973-ban közel 6,7 millió Ft volt.) Az autóbusz hálózatának hossza 56, a busz-viszonylaté 125 kilométer volt. A forgalmat 16 darab csuklós Ikarusz és 10 Ikarusz 66-os bonyolította le. Napközben általában elegendő volt a buszférőhelyek száma, ezt bizonyítja, hogy még 1973-ban is csak 42 százalékos volt a férőhelykihasználás. Különösen reggel — a munkába, iskolába menet — azonban nagyon nagy a zsúfoltság. A gondokat növelte még az is, hogy 8 járat útja vasúti síneken haladt át, s elég gyakori volt a sorompók lezárása. Ugyancsak probléma az is, hogy a városközpontban van, és csak egy autóbusz-pályaudvar, ahová a helyközi járatok is befutnak. A hasonló funkciójú városok közül többnek jobb a közlekedési helyzete, mint Nyíregyházának. Nyári időszakban munkanapokon 484, munkaszüneti napokon 212 volt az indított menetek száma. Általánosságban hosszú menetidővel közlekednek, sok a kitérő. Különösen reggel és este nagy a zsúfoltság, amit növelt az is, hogy akkorra még nem készültek el Jósavárosban a gyermekintézmények, s a városba kellett behozni, illetve este kivinni a gyermekeket. A zsúfoltság megszüntetéséhez 8—10 járat (7 autóbusz) kellett volna, amire akkor nem volt a vállalatnak pénze. Átmeneti megoldásként