Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Források a XVII–XIX. századból - Kávássy Sándor: Ismertetések a régi Szatmárról

gyermekével és ingóságaival szabadon távozhat Magyarországra. Balassi és Petrovics el is fogadták a feltételeket, azonban Perényi álnokul arra vette rá, hogy azokat a tárgyakat is kiszolgáltassa a várból, amelyek nem az ő tulajdonát képezték. Dobót így előbb Kolozsváron, majd Szamosújváron vetették börtönbe és mindenét elvesztve, csak két vagy több év múlva, éjnek idején a várfalon kötélen ereszkedve le, szabadult börtönéből, s menekült el azokon a lovakon, amiket a közelben rejtőzködő emberei vitte oda neki. A vár végromlása a Szatmáréhoz hasonló módon az e vidéken duló polgárháborúk során következett be. Csenger Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a Szamos ugyanazon partján fekvő, egykori Csenger nevű várat sem, melyet igen régen kies síkságon épített a táj népe, s amelynek természetes védettséget a környező vizek biztosítottak. De a vizek kiszáradtak, s a mai idők mostohasága folytán a vár is tönkrement. Romjait most zálogjogon Prinyi Miklós báró bírja. A hasonnevű mezővárost pedig rajta kívül több kisebb köznemes, Bethlen Klára grófnő férjezett Teleki Mihályné grófné(lll) és Splényi báró birtokolj ák.( 112) Váralja Szatmárról Nagybányára menve, a két város közt fele úton, igen régi vár romjai láthatók. Bár a hegy, amelyen a vár állott, eléggé magas és meredek, messziről a romok ma már nem láthatók, mert a hegycsúcsot bozót nőtte be. A vár neve Szenyér volt és a Báthori nemzetség birtokát képezte. A belháborúk során II. János (János Zsigmond) rombolta le.(113) Károly 1. § A várkastély felépítése Károly mezőváros mellett is van egy hasonnevű várkastélyul 14) Síkságon fekszik és négyzet alakú. Falak övezik s a vidék lehetőségeihez képest kielégítően van felszerelve. Keletkezése Károlyi László nevéhez fűződik, aki kényelmes és biztonságos lakóhelyhez akarván jutni, udvar-