Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Források a XVII–XIX. századból - Kávássy Sándor: Ismertetések a régi Szatmárról

Erdőd (Erdődum) Magyar nevét természeti adottságai alapján nyerte. A hegyeket ui., ahol elterül, bükkerdők borítják. Szatmártól délre mintegy három mérföldre fekszik. Szlavóniába^ a Dráva partján egy másik Erdőd is van, ahonnan a Bakács, Pálfi, Erdődi és más nemesi nemzetségek veszik nevüket. A mi Erdődünk egykor a Drágfi nemzetség birtoka volt, majd miután ez kihalt, Ferdinándé lett. Mielőtt azonban még birtokába vehette volna, Drágfi Gáspár özvegyének kívánságára, aki Somlyai Báthori Istvánhoz ment nőül, Báthori György (András öccse és Miklós bátyja) Izabella királyné és fia pártjára vitte át. Amikor Szatmár elfoglalása után Schwendi itt is megjelent hadaival, Báthori György épp a várban tartózkodott (Istvánffy XXII. könyv 277. folio 1565-ről). Jóllehet a vár természettől védett helyen fekszik és a védelemhez szükséges felszerelésekkel is jól volt megerősítve, úgy hogy a legerősebb támadást is képes lett volna visszaverni és hosszú ostromot is képes lett volna kiállni, Báthori György úgy megrettent a császári katonaság harcizajától, hogy Szikszai Miklós írnok és Calcarius (Sarkantyús) András útján tárgyalásba kezdett a császáriakkal, s végül arra kényszerült, hogy az ott felhalmozott nagymennyiségű pénzzel és felszereléssel Schwndinek adja át a várat. Még ugyanebben az évben, hatalmas erdélyi és török sereggel, János Zsigmond vette ostrom alá. A császári őrség azonban oly bátran és oly vitézül védekezett, hogy az ostromlók csak számos roham és sok derék katonájuk elvesztése árán, három hónapi kemény ostrom után tudták megadásra kényszeríteni őket. Miután megtörtént az átadás, lerombolták és a földdel tették egyenlővé a várat, úgy hogy többé már nem lehetett helyreállítani. A romok máig is őrzik a gyászos vég emlékét. Jelenleg a Károlyi grófok tulajdona. Szamosújvár (Somosújvár)(110) Latinul helyesen Űjszamosnak, vagy Szamosújvárnak nevezik. Alapítója a híres váradi kormányzó György barát. A vár nevét kősébb elsősorban Dobó itteni fogsága tette ismertté. Amikor ui. a rebellis Perényi Gábor és Tarczy György rábírták Izabellát és fiát, hogy térjenek haza Sziléziából, arra kényszerítették a mit sem sejtő Dobót, hogy ide zárkózzék be, és török segítséggel mindjárt ostrom alá is fogták a várat. A védelem azonban úgy felőrölte az erőket, hogy Ferdinánd parancsára Dobó a vár feladását határozta el, feltételül kötve ki, hogy feleségével,