Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Adattár - Szilágyi Imre: Statisztikai források Nyíregyháza történetének kutatásához 1945 után

Hosszabb ideig nem volt más közigazgatási területmódosítás. Az újabb húsz évvel később történt: — 1973. április 15-én Nyíregyházához csatolták Nyírszőlőst. Területe: 933 hektár. Lakossága: 2200 fő. — 1977. április 1-én Orostól a városhoz csatolták az Ilona, Igrice, Kőlapos és Világos tanyákat. Területe: 673 hektár, 6001 négyzetméter. Lakossága: 581 fő. Továbbá Nagykállótól a következő külterületi helyeket: Butyka, Butykasor, Butyka-telep, Császárszállás, Vadas tanya, László tanya, Alispán tanya, Űjsor tanya, Nyíri tanya. Területe: 4003 hektár, 9671 négyzetméter. Lakossága: 1341 fő. Valamint Nyírpazonytól a városhoz csatoltak 119 hektár, 6901 négyzetmétert. — 1978. január 1-én Kótajtól az Új-szőlői területet. Területe: 2 hektár, 3465 négyzetméter. Lakossága: 10 fő. — 1978. december 31-én Nyíregyházához csatolták Orost. Területe: 5293 hektár. Lakossága: 5127 fő. Az el- és idecsatolások eredményeként tulajdonképpen a város területe alig nőtt 1949. január l-hez viszonyítva (akkor 27 060 hektár volt, 1980. január 1-én 27 470 hektár), a népesség száma azonban több mint kétezerkétszázzal nőtt. A felhasználás, az összehasonlíthatóság könnyítése érdekében a Hivatal az 1980. január 1-én érvényes közigazgatási területet vette alapul, s a korábbi felvételek adataihoz hozzáadta, illetve levonta az át-, illetve elcsatolt területek adtait. így az adatok azonos közigazgatási területre vonatkoznak. A másik, amit feltétlenül figyelembe kell venni: Az 1949-es és a korábbi népszámlálások jelenlévő népességet állapítottak meg. 1970-től ennek a fogalomnak megszűnt a használata, áttértünk az állandó és lakónépességre. Ezzel finomítani sikerült az adatokat, hiszen a „jelenlévők" egy nem ismert, valószínűleg kis hányada se nem ott lakott, se nem ott dolgozott, ahol a népszámláláskor összeírták. A két új fogalom közül az egyik az állandó jellegű lakáshoz, a másik az ideigleneshez kötődik (amely településen az illető dolgozik, tanul), ahonnan időközönként tér haza az állandó lakására. 13 Területi idősorok. — Központi Statisztikai Hivatal Területi Statisztikai Főosztálya, Budapest, 1969. év (457 p.) A megyék és a főváros adatai (3—230 p.) A városok adatai (233—457 p.) Az adatokat 1960—1967. évekre vonatkozóan adja meg az 1967. december 31-i államigazgatási beosztás szerint, a következő csoportosításban: a megyeszékhely, főváros, Dunántúl, Alföld, Észak, a többi város.