Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Adattár - Szilágyi Imre: Statisztikai források Nyíregyháza történetének kutatásához 1945 után

Nyíregyháza népességére, háztartásaira, családjaira, lakásaira, lakóépületeire vonatkozó adatokat 37 város rendezési körzetre, illetve a külterületekre bontva közli a 32—52 p-n. * * * A népszámlálási adatok használatával kapcsolatban szeretnénk néhány dologra felhívni a figyelmet, ugyanis azok figyelembe nem vétele esetén teljesen helytelen következtetést is le lehet vonni. Ez Nyíregyházára vonatkozóan egyértelműen fennáll. Miről is van szó? Arról, hogy az egyes települések területét, a bennük élők, lakók stb. adatait a népszámlálás időpontjában érvényes közigazgatási területre vonatkoztatjuk. Közismert, hogy különböző okok miatt viszonylag igen gyakori az egyes települések, járások és megyék közigazgatási területének módosítása. Nyíregyháza esetében ez 1949 után a következőket jelentette: — 1952. január 1-én létrehozták Nyírteleket az alábbi külterületek elcsatolása révén: Felsősóskút, Alsósóskút, Királytelek-szőlő, Királytelekpuszta, Gyulatanya, Jakusbokor, Szekeresbokor, Dankóbokor, Pallagpuszta, Varjúlapos, Belegrád, Görögszállás és Ferenctanya. Területe: 12 164 katasztrális hold. Lakossága: 6109 fő. — Ugyancsak 1952. január 1-én jött létre Nagycserkesz a Púposhalom, a Horvát, a Ferenc, a Halmos, a Markó, a Verbőczy, a Cigány, a Vadas, a Nádasi, a Baji, a Zöld, a Belfi, a Sipos, a Bánfi, a Bundás, a Lakatos, a Tamás és a Magyar bokrok elcsatolása révén. Területe: 7059 katasztrális hold, 1332 négyszögöl. Lakossága: 2970 fő. — 1952. július 30-án Kálmánházához csatolták át: Alsósima, Nagylapos és Messzelátó külterületeket. Területe: 2760 katasztrális hold, 923 négyszögöl. Lakossága: 655 fő. Mindezek tehát csökkentették a város területét, lakosságának, lakosainak stb. számát. Történtek azonban a városhoz is csatolások, amelyek viszont növelőleg hatottak: — 1952. november 25-én Nyíregyházához csatolták: Sóstóhegyet és Rókahegyet, Nyírpazonytól 1952 katasztrális holdat és 1181 négyszögölet és Kótajtól 900 katasztrális holdat és 335 négyszögölet. Így a területnövekedés: 2852 katasztrális hold. A lakosság számának növekedése: 1741 fő. — 1953. január 1-én a városhoz csatolták Borbányát. Területe: kb. 1300 katasztrális hold. Lakossága: 2056 fő. (A valóságban a felszabadulással egyidőben egyesült Nyíregyházával, csak a hivatalos eljárás történt meg ekkor.)