Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Források a XVII–XIX. századból - Kávássy Sándor: Ismertetések a régi Szatmárról

lyek Gencs irányában szabályos, rendszeres vonulatot alkotnak. Feltételezése szerint ezeknek volt központja a Nagykároly határában elterülő Bobáldi domb (Vendé Aladár: Szatmár vármegye őskora. Szatmár vármegye. Szerk.: Borovszky Samu. Bp., é. n. 404. 1.). Valószínűnek kell tartanunk tehát, hogy amikor Bél Mátyás Pete váráról beszél, a börvelyihez és a bobáldihoz hasonló földvárról van szó. 119. Kaplonyba a ferences atyákat a szatmári békét követő években Károlyi Sándor telepítette. Rendházuk 1719-ben épült fel (Szirmay Antal i. m. II. Buda, 1810. 52—56. 1.). 120. Bagossy László szatmári birtokos nemes, 1724-ben, 1727-ben és 1734-ben a vármegye alispánja. Mint a fegyverbe szólított Tisza melléki nemesség vezére, fontos szerepet játszott az 1717. évi tatár támadás visszaverésében (Szirmay Antal i. m. I. Buda, 1809. 130. 1.; Bagossy Bertalan: Szatmár vármegye története. Szatmár vármegye. Szerk.: Borovszky Samu. Bp., é. n. 491—492. 1.).