Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Források a XVII–XIX. századból - Kávássy Sándor: Ismertetések a régi Szatmárról

Márkus Dezső. Bp. 1903. 403—404. 1.). Werbőczy meghatározása szerint jegyajándékoknak azokat „az ingó javakat nevezzük, melyeket a férj vagy szülők, vagy az atyafiak, vagy bárki más a menynyegző vagy eljegyzés vagy kézfogás szertartásának idején adnak a nőnek." (Werbőczy István hármaskönyve. Bp. 1897. 175. L). — Hogy Nagybánya a magyar királynék jegyajándéka lett volna, azt inkább mondának, legendának kell tekintenünk. Tény viszont, hogy az 1514. évi 3. törvény a királyi fekvő jószágok között sorolja fel a várost (1000—1526. évi törvénycikkek. Bp. 1899. 708—709. 1.). 8. Koleserius — Köleséri Sámuel (Szendrő, 1633. november 18. — Nagyszeben, 1732. december 24.) orvos, természettudós, a XVIII. század eleji Erdély tudományos és közéletének központi alakja. 1699-ben az erdélyi bányaügy inspektora, 1705-ben az aranybeváltás és a pénzverés felügyelője. Nevéhez több természettudományi alkotás fűződik. Az ismert munka, amire itt utalás történik, valószínűleg az Auraria Romano—Dacica (Nagyszeben, 1717.) című műve, melyben az erdélyi bányákról, főleg az aranybányászatról értekezik (Magyar életrajzi lexikon I. Bp. 1967. 1000. 1.). 9. Egy osztrák mérföld = 7,5859 km, egy magyar mérföld = 8,3536 km. A jelek szerint, Bonbardius magyar mérföldekben számolt. 10. Nagybányáról az első írott forrás Károly Róbert 1329. évi oklevele. Ez már mint civitast említi. Nagy (I.) Lajos 1347. évi oklevele már mindazokkal a kiváltságokkal felruházza, amelyek a szabad királyi városokat illették meg (Móricz Zsigmond: Nagybánya. Szatmár vármegye. Szerk.: Borovszky Samu. Bp. é. n. 195—196. 1. Lajos kiváltságlevelének fordítását ld. Szirmay Antal i. m. I. Buda, 1809. 217 221. 1.). 11. Matyasovszky László (1642—1705) Rómában tanult, 1696-ban lett nyitrai püspök. Ő vetette meg a nyitrai piarista kollégium és nemesi konviktus alapját (Katolikus lexikon III. Szerk.: Bangha Béla. Bp. 1932. 291. 1.). — Szirmay szerint a jezsuiták Nagybányán 1687ben jelentek meg és a Szent István, valamint a Szent Márton tiszteletére épített templomokat vették birtokukba (Szirmay Antal i. m. I. Buda, 1809. 237. 1.). A nagybányai jezsuitákra ld. még Szirmay Antal i. m. I. Buda, 1809. 231., 234., 235., 239—243. 1. lévő adatokat. 12. Steinville István gróf személyéről közelebbit nem sikerült megállapítanunk, a szövegből kitetszően, a nagybányai bányák felügyelője volt. 13. Az eredeti szövegben a Melith családnév hibásan Milithnek írva. — A Melithek Horvátországból származtak, a család szatmári ága