Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Források a XVII–XIX. századból - Kávássy Sándor: Ismertetések a régi Szatmárról

Szaszár Valamikor nevezetes mezőváros volt. Annak köszönhette jelentősé­gét, hogy itt laktak a nagybányai nemesércbányákban dolgozó bányá­szok. Nagybányától fél mérföldnyire a Zazár és Lápos partján sík vidé­ken terül el. Habár innét messze esnek a bányák, a bányászok a Zazár alatt ásott, titkos föld alatti alagúton jártak munkahelyükre. A falut nap­jainkban földművelők lakják, népessége jelentősen növekedett, de ezek már egészen mások, mint akik egykor, virágkorában éltek itt. Girottótfalu Nagybánya és Felsőbánya között fele úton, mindkettőtől fél mérföld­nyire fekszik. Az oklevelek tanúsága szerint régen nagybányai polgáro­ké volt, ma a minoriták birtoka. Nagybánya ez ellen ma is tiltakozik s a szerzeteseket birtokperrel fenyegeti. A falut magyarok lakják, földes­uruk a nagybányai minorita rend. Lippó Középszerű falu Borhid alatt, nem messze a Szamos partjától. Tapolca Nagybányával szomszédos falu a Lápos partján. A fekete víz teszi nevezetessé, amit más helyen már ismertettünk. Tótfalu Ez a szép falu Nagybányától egy mérföldnyire a Szatmárra vezető út mentén található. Református vallású magyarok lakják. Vidéke sík, jó bortermő és Kővári kerület határától egy híd választja el. Bánffy birtok. Bozinta Valach település Tótfalutól fél mérföldnyire, a Lápos és Szamos fo­lyók vidékén, Sikárló A Sikarló nevet két falurész tulajdonítja magának: Felső- és Alsó­Sikarló. A szatmári úthoz közel fekszenek, mégpedig ha Nagybányára megyünk, akkor jobbfelől. Lakói magyarok és valachok. Földje sík és termékeny, de a Szamos kiöntései károsítják. Wesselényiné Bánffy Ka­talin grófnő birtoka. A lakók többsége szőlőtermesztésből él. Az itt ter­mett borok finomsága a tótfalusival vetekszik, talán még jobb is annál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom