Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Adattár - Szilágyi Imre: Statisztikai források Nyíregyháza történetének kutatásához 1945 után

Mátészalka, Nyírbátor) és Fehérgyarmat, valamint Vásárosnamény kereskedelmi vonzása (ezer lakosra vetítve) magasabb. Átadták a Hotel Szabolcsot, felújítás alatt állt a sóstói Krúdy szálló, nyáron kevésnek bizonyult a szállodai kapacitás. öt év alatt 6300 lakás épült, 44 százaléka állami erőforrásból. A közüzemi vízhálózatba kapcsolt lakások aránya 44 százalék, a csatornahálózatba kapcsoltaké 31 százalék. (Egy kilométer vízhálózatra 570 méter csatorna jut.) Még mindig számottevően alacsonyabb a hasonló funkciójú városokénál. (Csak részben a külterületi lakások nagy aránya ennek az oka, még mindig nem sikerült „behozni" a késői indulás hátrányát a belterületeken sem.) Távfűtés- és melegvíz-szolgáltatás minden ötödik lakásban van. Igen nagy az aránya a lakásigénylőknek. Az óvodaépítés nagy aránya ellenére még esetenként zsúfoltság volt. Száz férőhelyre 118 beírt gyermek jutott, s az elutasítottak száma is jelentős volt. Az általános iskolai tanulók száma 9,5 ezer volt. Több mint felük (53 százalék) napközis ellátásban részesült. A Jósaváros iskoláiban igen nagy volt a zsúfoltság. Az ezer lakosra jutó általános iskolai tanulók száma jóval magasabb a felsőfokú központok átlagánál. A középiskolába járók száma 7400. Igen magas az esti és levelező oktatásban résztvevők aránya (44 százalék). A két főiskolán 2216 nappali és 1737 esti, illetve levelező tagozatos hallgató tanul. Mind a középiskolában, mind a főiskolára járók ezer lakosra jutó száma jóval meghaladja a felsőfokú központok országos átlagát. A IV. ötéves terv időszakában megépült a Móricz Zsigmond Megyei Könyvtár és új helyre költözött a Jósa András Múzeum, valamint a Levéltár. A kórházi ágyak száma 1479 volt. Bővült a belgyógyászati és a szülészet—nőgyógyászati osztály. A tízezer lakosra jutó ágyak száma (162) magasabb az azonos szerepkörű városokénál (145). Az alapellátást nehezítette, hogy a 27 általános orvosi körzetből 2, a 14 gyermekorvosiból 4 betöltetlen volt. A 307 kilométer belterületi útnak csak 46 százaléka volt kiépített (ekkor már a későbbi várossá fejlesztendő Fehérgyarmat és Záhony nagyközségben 79 százalék, illetve 80 százalék). A Crossbar központ átadásával 890-re nőtt a tízezer lakosra jutó távbeszélő állomások száma, de még így sem érte el a megyeszékhelyek, illetve felsőfokú központok országos átlagát. A megyeszékhely autóbusz közlekedését nehezítették a vasúti sorompók (a város és iparterületek között) (V—XVI. p.)