Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Adattár - Szilágyi Imre: Statisztikai források Nyíregyháza történetének kutatásához 1945 után

ezer ember tartozott, jelentős volt a szakorvosi rendelő intézet és a gondozó intézetek vonzása is. Az egészségügy fejlődése számottevő volt: Év összes orvos fő 1960 140 1970 222 1975 281 Kórházi ágy darab 699 1300 1479 Az orvosi körzetek száma 27-re, a gyermekorvosiaké 14-re emelkedett (közülük azonban 2, illetve 4 nem volt betöltve). Mindezek ellenére sok gonddal küzdött az egészségügyi ellátás. Kevés volt még mindig az orvos és zsúfoltság volt az intézményekben. A gyermekintézmények száma rohamosan nőtt, mégsem tudott az igényekkel lépést tartani. férőhelyek 1960 1970 1975 beírt gyermekek 341 581 821 száma — 675 996 férőhelyek 862 1401 2969 beírt gyermekek 1116 1892 3500 Óvodai Bölcsődei A gondok elsősorban a Jósavárosban voltak, a bölcsődék és óvodák későbbi üzembe helyezése miatt. Figyelemreméltóan nőtt a város oktatási központ jellege is. A középiskolákban, de különösen a két főiskolán nőtt a tanulók, illetve hallgatók száma. Tanulók Nappali Levelező tagozatú hallgatók szama, fő 1960/61 2908 114 33 1970/71 4124 1433 1013 1975/76 4171 2216 1737 A középiskolák többnyire a belső lakóterületen, a Mezőgazdasági Főiskola a külső lakóterületen, a Tanárképző Főiskola a speciális területien helyezkedik el. Az általános iskolák zöme a belső és külső lakóterületen és a városközpontban volt. A Jósavárosban és a Ságvári-telepen minden osztálytermet váltással használtak és 61, illetve 50 gyermek jutott egy-egy osztályteremre, míg más körzetekben 26—39 között váltakozott. Az iskolák 40 százaléka külterületen volt, általában 1—2 teremben alsótagozotosokat oktattak. (A Rozsrét-bokori kivételével* ahol 7 tantermes iskola és felsőtagozat is volt.) Az Űjkisteleki iskolában szlovák nyelvű oktatás folyt.