Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Adattár - Szilágyi Imre: Statisztikai források Nyíregyháza történetének kutatásához 1945 után

tömeglakásban lakott 556 család; ifjúházas 654 család; vidékről járt be 326 személy; nagyobb lakásra jogosult 248 család. 1964-ben 273 lakást utaltak ki. Ezek egy részét szervek és vállalatok osztották ki dolgozóik között, számottevő volt a szanálás miatti kiutalás (44). Legnagyobb arányban a fizikai dolgozók és műszaki alkalmazottak részesültek (42-en, illetve 46-an). Az állami erőből épülő lakások számát a következő években is alacsonyra tervezték (1965-ben 108-ra). Ezért — felvetik — hogy célszerű lenne nagyobb lehetőséget biztosítani a magánerős építkezéseknek. 1965 elején a Borbányán, a Hímesben és a Ságvári-telepen 476 telek műszaki kijelölése megtörtént és folyamatban volt a kisajátítási eljárás. A magánerős építkezést nehezítette az építőanyag — elsősorban az építőkő — hiány. Ugyanis Bodrogkeresztúrról nem érkezett belőle az igénynek csak mintegy 40 százaléka. Terveztek 6 emeletráépítést is, amiből azonban a magas költségek miatt nem lett semmi. 216 Nyíregyháza város burgonya- és zöldség-ellátásának alakulása. — Központi Statisztikai Hivatal Szabolcs-Szatmár Megyei Igazgatósága, 1965. október 27. (4 p. és 2 p. táblázat.) A Megyei Tanács 1964. december 29-i ülésén többek között a zöldségtermelés és -ellátás kérdéseivel is foglalkozott. Egyebek közt megállapította, hogy Nyíregyháza ellátásán javítani szükséges. Az írás azt vizsgálja, hogy történt-e valamilyen változás azóta. Megemlíti, hogy míg a Szövetkezetek Szabolcs-Szatmár Megyei Központja (MÉK) boltjaiban 1960-hoz viszonyítva a zöldségfélék forgalma két és félszeresére nőtt, addig a szabadpiacon 45,8 százalékkal csökkent és az árak 60,7 százalékkal emelkedtek. A szövetkezeti boltok egyre inkább befolyásolni tudták a felhozatalt. Az árak azonban mérsékelten nőttek. Mégpedig úgy, hogy a bolti kiskereskedelemben a zöldségeké együttesen 10.2 százalékkal, a burgonyáé 7,7 százalékkal. A környező megyeszékhelyekhez viszonyítva a burgonya kivételével általában magasabbak voltak az árak. Ebben nyilvánvaló szerepe volt az esős időjárásnak, de annak is, hogy különösen a primőrök termelése, a melegház, a fólia, az öntözés kisarányú. A Megyei Tanács határozatának megfelelően a MÉK három termelőszövetkezettel szerződést kötött, ezeket azonban a szövetkezetek csak részben teljesítették. 217 Nyíregyháza tömegközlekedése. — Központi Statisztikai Hivatal Szabolcs-Szatmár Megyei Igazgatósága, 1974. március 30. (8 p. és 6 p. táblázat.) A kiadvány bevezetőjében arról szól, hogy a város egyre inkább betölti felsőfokú központi funkcióját. Igazgatási központ jellege mellett na-