Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Források a XVII–XIX. századból - Kávássy Sándor: Ismertetések a régi Szatmárról

nak, ha a föld iszapos, vagy kavicsos és emiatt terméketlen. A szőlőt nem annyira ültetik, mint inkább bújtatással szaporítják a beültetett tő^ kéket. Bárhol látod a szőlőt, bárhol foglalkoznak szőlőtermesztéssel, a tőkék mindenütt elöregedettek, az éveken át történt használat és kezelés folytán kimerültek, elgyengültek. Az elődöktől örökölt szokás szerint a szőlőt vagy tövestől ültetik át, vagy négy-öt, esetleg több karóhoz vezetik. Az alacsonyabb tőkét visszavágják. Amint termőre fordult, két, legfeljebb három karóhoz kötözik. E megyében — mint már másutt említettük — Szatmár és Nagybánya környékén fogyasztják a legtöbb bort. Az almát vermekben tárolják, a veremajtót zárva tartják. Ennek bővebb ismertetését a Szabolcsról szóló kötetben adtuk. 8. §. A vármegye előkelő családjai A vármegye nemes urait eddig nem volt alkalmunk külön felsorolni. Akiket ismerünk, azok a mágnások kitűnőségei: Erdődy Gábor gróf egri püspök(71) után ugyancsak nagyméltóságú grófi család következik: a kaplonyi Károlyi grófok családja,(72) ezután a Kornis,(73) Bánffy,(74) Teleki grófok(75) nemzetsége. Bárói családok: a Horváthok,(76) Senynyeyek.(77) Köznemesek: a Bagossi,(78) Vay,(79) Sulyok,(80) Csomaközi,(82) Domahidi,(83) Kállay(84) családok. Régebbiek a Báthoriak,(85) a Kun,(86) Melith,(87) Drágfi,(88) Imrefi(89) nevű kihalt köznemesi családok és a többiek, akiknek névsorát a régi nemesség tetteit ismerő, vagy azokra emlékező történettudósoktól kellene megtudakolni. Kívánatos, hogy méltóképpen ápoljuk az utódok előtt azok emlékét, akik régen a vármegyének kiemelkedő személyiségei voltak. 9. §. A megye főispánjai Régi, bevett szokás szerint a megyei tisztikar tagjait azok közül választották, akik a megyében nagyobb birtokkal rendelkeztek. Amennyire adataink segítségével vissza tudunk menni, a megye főispánjai egykor ezek voltak: Demen szatmári comes,(90) aki II. András király idejében a megye ispánjaként 1217-ben mint bíró vett részt a váradi tüzesvas-próbán.(91) Simon vajda szatmári megyésispán(92) ugyanazon évben, ugyanazon király uralkodása idején ugyanilyen minőségben szerepel a tüzesvaspróbán. Vencel, másként Vingyoszló szatmári megyésispán(93) 1235-ben II. András király idejében szintén mint bíró elnököt a váradi tüzesvaspróbán. Nagyban segítené elő a megye történetének megismerését, ha