Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Adattár - Lekli Béla: Napkor község a XVIII. században és a XIX. század elején (II. rész)

Gedeon Márton (1773—83) idejében emelik az új templomot a régi alapépítményen, részint a község földesurainak támogatásával, részint a sváb közösség munkájával, szorgalmával, serénységével és költségével („Sub hoc . . . viro DEI nova in Napkor Bisilica Honoribus divi Stephani Proto- Regis Pannóniáé inde e fundamentis exsurrexit dicata partim DD. Terrestribus . . ., partim vero Communitatis Svevicae opera, diligentia, sedulitate, atque impensis." „Nondum tamen ad integram perfectionem deducare potuit.") Befejezni azonban nem tudta. Ez a templom is Szent Istvánnak van szentelve, akárcsak az a középkor évszázadaiban fennálló kis templom, amelynek alapjaira épült. (A régi templom maradványait egyébként a szentéíyi részbe beépítették. Egy románkori ablakot ebből még az elmúlt években folytatott tatarozás foryamán is megtaláltak.(27) Az új templom a művészettörténészek szerint(28) 1800 körül épült fel egészen. Ez a réginél jóval nagyobb barokk kőépítmény (ezen kívül csupán két földesúri ház van kőből!) már jobban be tudta fogadni a falu gyorsan megduzzadt lakosságát. Bár Napkor népessége a XIX. és a XX. században rohamosan nőtt, a barokk templom bővítésére mégis már csak a II. világháború után került sor. A Kállay család a földbirtokát e másfél évszázadban eltékozolja, zsidó birtokosok kezébe kerül. A földdel rendelkező parasztság szegény, a cselédek és zsellérek száma igen nagy. A földosztás előtt nem telik a templom bővítésére. A jelenlegi formát adó új templomrész költségeinek fedezésében ismét előljárnak a svábok (Tenczlerné minden vagyonát erre áldozza!) (Sváb voltukra persze már csak a név utal!) A megújult, megnagyobbodott napkori templom, akárcsak a régi, a Király utcában, a falu közepén állt, sem fallal, sem sánccal, sem sövénynyel nem volt körülvéve. A templom külsejének, belsejének felszereléseinek részletes leírását is adja a melléklet, de csupán a két védőszent képét említem meg: az egyik Szent Vendelé, az állatok védőszentjéé, a másik Szent Nepomuké, a hírbehozottak védőszentjéé. Az új temetőt, amely a falun kívül egy dombocskán, jó félórányira feküdt, 1775-ben alakították ki. Az egri püspök engedélyével egészen 1881-ig megkülönböztetés nélkül temetkeztek itt a római és görög katolikusok a protestánsokkal. Mivel pedig a katolikusok hamarosan az egész területüket megtöltötték, szükséges volt a halottaikat oda temetni, ahol egykor a nem katolikusok temetkeztek. Még ma is a temető szélén temetkeznek a reformátusok. A korábbi temetők az Ilona-sor melletti dombon, a templom kertjében és máshol is voltak. A parochia épülete sárból volt, gondozása a közösség feladata. A parochia körül volt véve kerítéssel, melyet a közösség tartott fenn. Kapcsolódott hozzá gondosan megművelt kert is.