Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza történetéhez - Filep János: Az egységes falusi ifjúsági szervezetek (EPOSZ) Szabolcs-Szatmár megyében 1948–1950

eddig 15—20 fiatal járt csak el a gyűlésekre, ma már 50—60-an mennek el. Nagy az érdeklődés a politika iránt, holott eddig hallani sem akartak róla. A fiatalok nagyon megszerették az EPQSZ-t, és nagy az érdeklődés azon fiatalok részéről, akik még nincsenek benne szervezetünkbe."(37) A MINSZ megyei bizottsága is úgy értékelte a választási kampányt, hogy sikerült széles körben mozgósítani a fiatalokat, feloldódott a több helyen mutatkozó közömbösség, megnőtt az érdeklődés a közügyek iránt, az ifjúság körében erősödött az EPOSZ és a párt iránti szeretet.(38) Ez a fellendülés jellemezte a Budapesti Világifjúsági Találkozóra való felkészülést is. Tovább szélesedett a kulturális, a politikai, valamint a társadalmi tevékenység. A megyében 326 VIT-taniolyamot szerveztek. Az EPOSZ-tagság közel 50 százaléka végezte el ezeket a tanfolyamokat. A mátészalkai járásban például 798 fő, Méhteleken 19, Nyírcsászáriban 20 fő vizsgázott eredményesen a tanfolyam befejezése alkalmával.(39) Kemecsén a sportpályát hozták rendbe. Fülpösön a taggyűlés határozatilag mondta ki a községi kultúrház építéséhez nyújtandó segítséget. Garbókon vállalták, hogy a termelőszövetkezeti csoport dohánypajtájának építésénél minden tag két napot dolgozik. A lelkesedést mutatja, hogy a megyében több, mint 35 ezret ért el a fiatalok által végzett társadalmi munkaórák száma. 1949 végén tapasztalható szélesebb körű kulturális kibontakozás is, mely a kislétai szervezet november 13-án megjelent versenyfelhívásához, majd december 21-hez, Sztálin születésnapjához kapcsolódott.(41) Kevés olyan község volt a megyében, ahol 1949 karácsonyán, vagy szilveszterén ne szerveztek volna műsoros estet a helyi EPOSZ színjátszó csoportjának fellépésével. Erősödött a tanulás, a művelődés iránti kedv, melyben az EPOSZtagok jártak élen. A szervezetekben folyó élet kezdett színesebbé, romantikusabbá válni, és igazodni a falusi ifjúság alkatához, igényeihez. Megnövekedett az EPOSZ-helyiségek látogatottsága. Felismerést nyert és erősödött az a tudat, hogy a szervezet a parasztfiatalok sajátja, és az ő érdekeiket képviseli, ezért érdemes benne dolgozni. A kibontakozás jó irányba indult, erőteljes törekvés volt arra, hogy az EPOSZ-ifjúság közösségre vágyó igényeit egyre jobban kielégítse. A kibontakozás azonban nem volt töretlen. Az egyenletes fejlődést itt is zavarták a személyi kultusz viszonyaiból eredő jelenségek. Az EPOSZ megyei titkárság 1949 januári munkatervében első helyen — mint legfontosabb feladat — az osztályharc fokozása szerepelt. Ehhez kellett igazodniuk az alsóbb szerveknek is. ,, .. . Kiéleztem az osztályharcot, kulákellenes, reakcióellenes magatartásra és ezek elleni támadásra