Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)
Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza történetéhez - Filep János: Az egységes falusi ifjúsági szervezetek (EPOSZ) Szabolcs-Szatmár megyében 1948–1950
még több helyen éreztették hatásukat, befolyásolták a fiatalok gondolkodását, az egyes jelenségekkel kapcsolatos véleményüket, állásfoglalásaikat. A forrásokat, a rendelkezésre álló adatokat összevetve kitűnik, hogy az EPOSZ helyi szervezeteinek kialakítása Szabolcs-Szatmárban lényegében 1948 júniusában megtörtént. Ez azonban még nem azt jelenti, hogy a megye minden helységében, beleértve a tanyákat is, már meg volt az EPOSZ-szervezet. Szervezetek még ezt követően is alakultak, vagy újjászerveződtek. A szervezésben tehát volt egy bizonyos folyamat, de ez nem befolyásolja azt a meghatározást, hogy az EPOSZ-szervezetek 1948 júniusában az egész megyére kiterjedtek. Ezzel létrejött a megye parasztifjúságát átfogó szervezeti keret. A kérdés ezek után az, hogyan, mennyire tudták ezt olyan tartalommal megtölteni, amely leginkább megfelelt a parasztfiatalok igényeinek, sajátos helyzetükből adódó érdeklődésüknek. II. Politikai, kulturális és szervezeti élet Az EPOSZ-szervezetek fejlődését az 1948—1950-ben kialakult falusi helyzet alapvetően meghatározta, befolyásolta. Nem feledhetjük el, hogy a parasztfiatalok megnyeréséért folyó küzdelem a falun belüli osztályharc, a klerikáris reakció ellenállásának viszonyai között bontakozott ki. „Rendkívül nehéz harcot kell megvívni parasztfiataljainknak az egyházzal szemben. Bármilyen megmozdulást készítenek elő, ritka eset az, hogy a pap ugyanarra az időre ne csináljon valami vallásos összejövetelt" — írja az MDP Szatmár megyei titkára egyik jelentésében.(28) Ilyen körülmények között a fiatal EPOSZ-szervezetek nehezen tudtak megbirkózni az előttük tornyosuló feladatokkal. Hozzájárult ehhez a megyei irányítás kezdeti bizonytalansága, a gyakorlat hiánya, melynek következtében a helyi szervezetek túlzottan magukra maradtak. A két munkáspárt (MKP és SZDP) egyesülése, az ezzel járó feladatok, valamint az iskolák államosításáért folyó küzdelem a községek társadalmi vezetőit nagyon lekötötték, nem tudtak kellő energiát fordítani az ifjúsági szervezetek segítésére. Nem véletlen tehát, hogy az indulásnál tapasztalt nagy lendület több helyen alábbhagyott, vagy teljesen elhalt. Az első nagyobb fellendülést az iskolák államosítása után „dolgozók a demokratikus iskoláért" indított akció hozta. Az akció során a fiatalok több helyen rohambrigádokat szerveztek, pénzt gyűjtöttek. Dombrádon például az EPOSZ-szervezet 1500 forint készpénzzel, 150 kézinapszámmal és 40 fuvarral segített. Eperjeskén 1000 forintot gyűjtöttek, és a
