Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza történetéhez - Filep János: Az egységes falusi ifjúsági szervezetek (EPOSZ) Szabolcs-Szatmár megyében 1948–1950

elején egynapos közös megyei ifjúsági értekezletet tartottak, és a dobogókői program alapján kidolgozták a megyére vonatkozó feladatokat. Eredményeként február hónapban 12 községben alakult előkészítő bizottság, melynek feladata volt segíteni az EPOSZ helyi szervezetének megalakítását. Az EPOSZ megyei szervei március 16. után jöttek létre, Mátészalkán például március 22-én.(10) Az EPOSZ-szervezetek létrehozásának egyik sajátos vonása volt a közigazgatási szervektől kapott konkrét segítség. A Szabolcs megyei alispán például március 23-án kiadott utasításában hívta fel a községi elöljáróságokat, hogy az „EPOSZ helyi csoportjának megalakítását a legrövidebb időn belül — a volt ifjúsági szervezetek tagságának bevonásával — tegye lehetővé . . ., a község arra legalkalmasabb igénybevehető épületét EPOSZ-otthonnak utalja ki." A Szatmár megyei alispán pedig március 25-én szólította fel a közigazgatás helyi vezetőit: „ . . . adjanak meg minden segítséget a most alakuló egységes szervezetnek."(ll) Az alispáni rendeletek hatására az esetek többségében — hagyományos módon — dobszó útján hívták egybe az alakuló ülést, ahol leginkább a községi jegyző vagy bíró elnökölt. Több helyen egyenesen az alispáni rendeletre hivatkozva mondták ki a megalakulást. Nyírtasson például április 5-én az alakuló ülésen a jegyző ismertette a megjelentek előtt az alispán fentebb említett rendeletét, majd felkérte a jelenlévőket, hogy a „FISZ, MADISZ és SZIM-szervezetek helyébe az EPOSZ helyi csoportját alakítsák meg." Amikor az alakulás megtörtént, „EPOSZ-otthonnak a községi elöljáróság és a Nemzeti Bizottság tagjai a volt gróf Vay Miklós-féle kastély nagytermét jelölte, illetve utalta ki."(12) Számos helyen hasonló módon történt a szervezet megalakítása. A közigazgatás közreműködése bizonyos előnnyel is járt. Törvényes keretet adott az alakulásnak, mindenütt jegyzőkönyvileg is dokumentálták a szervezet megalakulását. Biztosította az anyagi eszközöket — helyiség, felszerelés, stb. — a szervezeti élet megindulásához. A közigazgatás bekapcsolódását és segítését ilyen értelemben tehát hasznosnak lehet minősíteni. Jó volt ez a segítség azért is, mert az új megyei ifjúsági szervek (MINSZ, EPOSZ titkárság) szervezeti gyengeség és politikai tapasztalatlanság következtében nem tudták kellően átfogni és irányítani a szervező munkát, segíteni a politikai és szervezeti élet megfelelő kialakítását. A munka nagy része a helyi erőkre nehezedett. Magára a falusi ifjúságra, a párt és népi szervek helyi vezetőire, akik odaadással, lelkesen bábáskodtak az EPOSZ születésénél. Ez a helyzet méginkább növelte a közigazgatás közreműködésének jelentőségét, jó szolgálatot tettek az EPOSZ szervezeti kialakításában.