Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza történetéhez - Szabó József: Dolgozók tanítóképzője Nyíregyházán 1946–1949

Végül a tantestület megbeszélte az újonnan bevezetett 7 jeggyel való osztályozás rendszerét. Majd az osztályfőnökök jelentettek a fegyelmi és tanulmányi állapotról. Nyúlási Imréné az érettségi után szervezett V. osztályról jelentette, hogy tanulmányi lendületük csökkent, s nőtt a hiányzások száma is. Dr. Romhányi Gyuláné a IV. osztályt igen komoly társaságnak tartja. A tanárok mind a szorgalom, mind a magatartás szempontjából ellenük kifogásokat nem jelentettek be. Az órákat is rendesen látogatják. Hasonlóan vélekedett a III. osztályról Hadházy Lajos osztályfőnök is. Ezek után a konferencia osztályonként és személyenként megállapította az osztályzatokat.(44) A második félév első sok izgalmat kiváltó eseménye volt a dolgozók tanítóképzője megszüntetésével, illetve összevonásával kapcsolatos konkrét intézkedés. É. Kiss Sándor debreceni tankerületi főigazgatótól február 14-én érkezett meg a 161.878/1949. V. 4. számú rendelet, mely költségvetési okokra hivatkozva a dolgozók tanítóképzője megnyitásához nem járul hozzá, illetve összevonja azokat. Nyíregyházán nem nyitható meg, pontosabban, nem működhet tovább a dolgozós III. osztály. A megszüntetett osztályok tanulóinak a minisztérium megengedi, hogy az ország bármely tovább működő dolgozók tanítóképzőjébe 14 napon belül beiratkozzanak. Nem tesz kifogást az ellen sem, ha esetleg magánvizsgára előkészítő tanfolyam nyitását kérik, a minisztérium ennek költségeit fedezi is.(45) Porzsolt igazgató azonnal kérte a tanfolyam engedélyezését. A február 24-én érkezett válaszban a minisztérium a tanfolyam heti óraszámát 12 órában határozta meg, s a tanév végén magánvizsga letételét is engedélyezte.(46) Március 31-én a dolgozós nevelőtestület módszeres értekezletet rendezett. Baranyai Ferenc továbbképzési céllal előadást tartott a materialista biológiai szemléletről. A tanulságos előadást élénk eszmecsere követte, amelyből látszott, hogy a tanári kar az új szemléletű szakmai továbbképzést szükségesnek érezte. Ettől kezdve a különböző tárgyakból rendszeres időközönként tartottak továbbképzést. Ugyancsak március 31-én foglalkoztak ismét a tanulók „politikai neveléséinek helyzetével is, a félévi osztályozó értekezleten elhangzottak szem előtt tartásával. Több tanár egybehangzó véleménye szerint a mindennapi kérdések bevezetett órái, a szemináriumok, az újságolvasás megszervezése stb. tapasztalható fejlődést eredményezett. A tanári munkával kapcsolatban ugyancsak a politikai szemlélet erősödését észrevételezte Burchard—Bélavári Erzsébet országos óvónőképzős felügyelő is az iskolában március 29-én tett látogatása alkalmával.(47) A dolgozós tanulók társadalmi munkájáról eddig csupán a népi kollégiumok szervezése kapcsán szóltunk. Szóbeli közlésekből tudjuk, hogy e növendékeket — az intézet megszervezésétől kezdve is — erős társa-