Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza történetéhez - Szabó József: Dolgozók tanítóképzője Nyíregyházán 1946–1949

nítóképzője megszüntetésének ténye. A VKM a megszüntetésre vonatkozó rendeletét a tankerületi főigazgatóknak azzal a felhívással küldte meg, hogy a szóban lévő iskolák vezetői közöljék az érdekeltekkel, miszerint szerzett oklevelüket a rendes korúak intézeteiben szerzett oklevéllel mindenhol egyenrangúnak fogják tekinteni. A megszüntetés okaként pedig a rendelet azt hozza fel, hogy az általános iskolában a szakos nevelők rendkívüli méretű hiányával szemben igen nagy az osztálytanításra képesítettek száma, tehát ,, . . . a jelenlegi tanítóképzésnek változatlanul való megtartása éppen ezért az általános iskolai nevelői pályán elhelyezkedni nem tudó szellemi munkanélküliek számának nem kívánatos emelkedését eredményezné .. ."(43) Sajnos, felszabadulásunk óta közoktatásunkban többször előfordult, hogy a nevelői szükségletet hibás felmérés alapján állapították meg, s ezért a gyakorlatban küölnböző problémák keletkeztek. Ekkor a megszervezett pedagógiai főiskoláktól várt remények zavarták meg a valóságos helyzet látását. Rövid idő múlva azonban egyre nagyobb tanítóhiány keletkezett. A tanári kar a félévet lezáró értekezletet 1949. január 25-én tartotta. Mint legfőbb problémával az osztálybizottságok feladataival foglalkoztak elsősorban. Megállapították, hogy az újjáalakult osztálybizottságok feladata nem csupán a rendfenntartás, valamint a nevelők és a tanulók közötti kapcsolat megteremtése, hanem társaik politikai aktivitásának kialakításában tanáraik munkájának segítése is. Az ifjúság már korábban elhatározta, hogy az osztályelnökök vezetésével heti egyórás szemináriumot tartanak, ahol a népi kollégiumok „politikai nevelési vezérfonala" szerint haladnak, vagy a napi aktuális politika kérdéseit vitatják meg. Az igazgató bejelentette, hogy az osztályközösségeknek ehhez a munkához segítséget ígért. Kérte a tantestületet, hogy a szakjellegű világnézeti—politikai kérdések megvilágításában még jobban legyen az ifjúság segítségére mint eddig. A megoldás másik útja, hogy az igazgató és az osztálybizottságok közösen kérvényben kérik a minisztert a heti egy óra engedélyezésére a mindennapi kérdések megtárgyalására. A tanári kar megelégedéssel vette tudomásul ezt a kezdeményezést is. Kifejezték azt a reményüket, hogy e kezdeményezések ténylegesen elősegítik majd a tanulóknak a „marxista—leninista ideológiában való alaposabb tájékozódását" és annak a „tanítói hivatásukbani felhasználását." Az előbbiekben a mindent átpolitizálás korabeli pedagógiai hibája is tipikusan mutatkozik meg, aminek okát viszont a korabeli politikai gyakorlat szemléletbeli hibáira vezethetjük vissza. A vallás és közoktatási miniszter február 21-én kelt leiratában a dolgozós IV. és V. osztályban a „mindennapi kérdések és beszélgetések" heti egy-egy órában való „tanítását" engedélyezte.