Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza történetéhez - Szabó József: Dolgozók tanítóképzője Nyíregyházán 1946–1949

Az iskolát különösen a szabolcsi falvak parasztifjúsága keresi fel nagy számmal, de az ország más megyéiből is vannak növendékei. A vidéki tanulók egy részét most is az Áchim András, s a Rozgonyi Piroska Népi Kollégiumban sikerült elhelyezni. A kollégistákon kívül vannak még magánházaknál lakó vagy vonattal bejáró növendékek is, akiknek kollégiumi elhelyezésre lenne szükségük. Az iskola vezetősége most és visszamenően is megkívánta a kereső foglalkozás és politikai megbízhatóság igazolását. Tehát őrködik azon, hogy foglalkozás, származás, s politikai magatartás szempontjából egyaránt érdemes tanulók jussanak be a dolgozók tanítóképzőjébe. A tanítás és nevelés munkáját az anyaiskolából s az állami tanítóképzőből huszonhat tanár, illetve gyakorló iskolai tanító, s négy vallástanár látta el. Ez a megoszlás a tanítást vállaló két tantestületben egyenlőbbé tette a megterhelést. A testület tagjai valamennyien képesítettek, a szakmai és politikai követelményeknek egyaránt megfelelnek. Mindanynyian igazoltak, politikai pártban, szakszervezetben vannak, s B-listás tanerő nincs közöttük. Az általános tanulmányi felügyelő tizennyolc tanár óráit látogatta meg. Az oktató munkáról jó véleménnyel volt. A személyenkénti értékelésektől ha általában el is tekintünk, néhány tanárnak a munkájával kapcsolatos szakfelügyelői megjegyzést mégis ismertetni szükséges. — Nyúlási Imréné irodalom óráját helyes „politikai" nevelési értéke miatt állítja például arra, hogy az irodalom segítségével a „fiatal népi demokrácia lényegét helyes megvilágításba hogyan lehet bemutatni." — Dr. Kiss Lajos szabadművelődési órájából a legértékesebbnek azt tartja, hogy az értelmiség feladataiból nyomatékosan kiemelte és súlypontozta a tanítónak a munkásság és parasztság művelése szempontjából való feladatait. — Hadházy Lajos földrajz órái nagyon jól szemléltették, hogyan kell tanítani a dolgozók iskoláiban, hogy az otthoni készülés nehézségei ellenére is biztosíthassuk a megfelelő eredményt. — Dr. Tóth Antal a neveléstörténeti óráján nagyon határozottan és nyomatékosan rámutatott az általános iskola jelentőségére a „széles néprétegek szempontjából." Uray Jolán és Demjanovics Pál kézimunka órái különösen azért a törekvésért tisztelendők, amellyel az anyaiskola elpusztult szertári eszközeinek a pótlására törekednek. — Dr. Romhányi Gyuláné és Baranyai Ferenc óráit az igen módszeres óravezetésért, a szemléletes, világos magyarázatokért, otthoni tanulási segédeszközként jól használható táblai vázlataikért dicséri meg a látogató tanulmányi felügyelő. A nevelőmunkáról is elismerően nyilatkozott. Az iskola fegyelmét mintaszerűnek tartja. A tanulók komolyan végzik munkájukat. Az igazgató és az osztályfőnökök a növendékek személyes problémáit jól isme-