Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza történetéhez - Szabó József: Dolgozók tanítóképzője Nyíregyházán 1946–1949

kulna ki, úgy anyaiskolául a Nyíregyházi Dolgozók Tanítóképző Intézetét szándékozik kijelölni. Porzsolt igazgató a helyszínre utazva tájékozódott, s megtudta, hogy a Nemzeti Parasztpárt helyi szervezete kezdeményezte az ügyet, amelyből végülis nem lett semmi. Országos viszonylatban is a paraszt dolgozók tanítóképzője nem talált kellő visszhangra. Talán ezért is a Népi Művelődési Intézet 1947 júniusában kiadott útmutatója a paraszt dolgozók iskolái szervezésével kapcsolatban a tanítóképzőket meg sem említi.(17) A tankerületi főigazgatónak az a szándéka, hogy a Nyíregyházi Dolgozók Tanítóképzőjét anyaiskolául jelöli ki, az abban folyó oktató—nevelő munka elismeréséről tanúskodik. Az új első és ötödév szervezésében az igazgatóságnak a leghathatósabb segítséget ismét a rendes tanítónőképzősök nyújtották. Mivel pedig a Kálvineum Nyíregyházi Református Tanítónőképző Intézet az egész ország területéről iskolázott be, így dolgozós növendékei is több megyéből toborzódtak. A szociális összetétel is megfelelő volt a munkás és paraszt, zömében fizikai munkaviszonyban álló jelentkezők javára. Ezzel az iskola vezetősége eleget tett a vonatkozó rendeletnek, mivel főleg „testi munkás", s különösen pedig „földműves dolgozók" köréből gyűjtötte újabb tanítványait is. A folytatólagosan kezdő második osztály csökkent létszáma 14-re szaporodott, ugyanis 3 jelentkezőnek a minisztérium és az egyházi főhatóság különbözeti vizsga letétele utáni felvételét engedélyezte. A Nyíregyházi Dolgozók Tanítóképző Intézete második tanéve 1946. szeptember 5-én megkezdődött. A tanítás munkájába az anyaiskolából s az állami tanítóképzőből is újabb tanerők kapcsolódtak be, így Bársony Sándor testnevelés, Dohanics János mennyiségtan—fizika, dr. Szollás Lászlóné testnevelés és Diószegi Balázs rajz szakos tanárok. Az újjáépítés és az élet minden területén való stabilizálódás szempontjából nagy jelentőségű tény volt, hogy az 1946. augusztus 1-én megjelenő jó forint véget vetett az inflációnak. Ebből következően mód nyílt az iskolák anyagi ügyeinek rendezésére. A dolgozók iskoláiban tanítók óradíját 3 forint 60 fillérben állapították meg. A Nyíregyházi Dolgozók Tanítóképzője dologi ellátmányát a minisztérium havi 120 forintban határozta meg, s ezt az összeget csak rendeltetésének megfelelően lehetett felhasználni. Elsősorban tankönyveket, esetleg kisebb értékű taneszközöket igyekeztek beszerezni. Különböző úton-módon néhány nélkülözhetetlen taneszközzel időközben gyarapodott a dolgozók tanítóképzője. Például 1946 augusztusában dr. Fábián Tibor az elhagyott javak kormánybiztosa egy zongorát juttatott a dolgozós tanítóképzősöknek. Így lett végre egy saját zongorája a három dolgozós osztálynak.(18) Az osztályok szaporodásával egyre nagyobb problémává vált a tanu-