Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza történetéhez - Sallai József: A népi kollégiumok Nyíregyházán 1946–1949

zetője ugyanis már 1947 februárjában városunkban tárgyalt egy nyíregyházi MAKE kollégium megindításáról, (24) amelynek helyéül a Vay Ádám—Véső utcai saroképületet szemelték ki. A kollégium aztán — dr. Murvay Miklós tanügyi titkár szervező munkája nyomán — 1947 őszén valóban meg is nyílt, így a fentebb említett építő tevékenység itt sem veszett kárba, mert az épület szintén népi kollégium céljait szolgálta (1948. március 15-ig a MAKE, majd a NÉKOSZ szervezet tagjaként).^) Visszatérve az első, a Bessenyei György Népi Kollégium megalakulására, nézzük meg, kikből tevődött össze ennek hamarosan 27 főre növekedett tagsága ?(26) A Bessenyei György Népi Kollégium tanulóinak megoszlása a) a szülők foglalkozása szerint: szegényparaszt 72% munkás 12% kisiparos 4% értelmiségi 4% altiszt 8% b) kor szerint: 13—20 éves 12 fő 21—25 éves 15 fő c) iskolatípusuk szerint: gimnazista 10 fő tanítóképzős 13 fő kereskedelmis 1 fő polgári isk. tanuló 1 fő képzőművész(27) 2 fő A kollégiumnak 4 tagú vezetősége volt: Juhász Ferenc tanár, kollégiumi igazgató (aki később a NÉKOSZ instruktora, majd alelnöke lett), Huszár Imre kollégiumi titkár (Dolgozók tanítóképzője növendéke), Ádám Miklós kollégiumi ellenőr (Dolgozók gimnáziuma) és tagja volt a vezetőségnek a kollégium gondnoka is.(28) A tanévből három hónap sem volt hátra, de az új intézmény e rövid idő alatt is ismertté vált a városban és tágabb környezetében. „A kollégisták közt — írja Juhász Ferenc igazgató — 1947 őszén mindjárt az első napon bevezettük a naposi szolgálatot. Megalakítottuk közöttük az ún. szobaszövetkezeteket is. Három szövetkezet alakult egyelőre, Petőfi, Ady és a Széchenyi szövetkezet. Mind a három hamarosan faliújságot indított. Ezekben vitatták meg a közös problémákat, terveket.