Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza történetéhez - László Géza: Szabolcs és Ung közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék népházügye a Horthy-korszakban

ves és Gazdakör székház—népháza.(140) így a bérlőknek belépődíjat kellett szedni a közönségtől. A látogatók viszonylagos szűk körét a parasztság vagyoni rétegződése is befolyásolta. Ezt bizonyítja az is, hogy Büdszentmihályon a fent említett szegényebb réteget tömörítő Földmívelők Szövetsége külön székházat vásárolt magának, pedig már a községben ott állt a gazdakör székház—népháza. A falusi népházak nagy részében ingyen hallgatta a közönség az ismeretterjesztő előadásokat. Ezeken a hallgatóság többségét azok tették ki, akiknek nem állt módjukban belépődíjas előadásokon részt venni. Az ilyen rendezvényeknek különösen nagy volt a sikerük. Sokszor zsúfolásig teltek a termek. Tiszalök község a következőket írja az FM-nek: „A földmívesköri székházban tartott egy-egy ismeretterjesztő előadáson abban a helyiségben, ahova legfeljebb 200—250 egyén férne, 500—700 ember szorongott."((141) A népházban tartott rendezvények általában télen, valamint vasárnap és ünnepnapokon voltak keresettekéi42) A népházak hasznosításáról és látogatottságáról Jákváry Kálmán a következőket írja: „Ezekben az épületekben színelőadás és táncmulatságokon kívül — ami az egyedüli fenntartási bevétel — a komoly tárgyú előadásokat is szívesen hallgatják, főként, ha ügyes az előadó és meg van a felekezeti békesség. Néhol, pl. a ligetaljai járásban nincs minden kultúrház kellőképpen kihasználva, itt természetesen nem a kultúrházban van a hiba."(143) De a népházak nagy része, különösen azok, amelyek váltókölcsönből épültek, súlyos anyagi gondokkal küzdöttek. Ez jelentős mértékben akadályozta munkájukat. Ennek elkerülése érdekében az FM-nek szigorúbb feltételeket kellett volna kikötnie az anyagi támogatásnál, pl.: — egy településen csak egy népházat támogat; — a község nagyságához igazodva, maximum mekkora népház építését segíti; — a 60 százalék saját erőből esetleg 20 százalék legyen csak pénzintézeti hitel; •— kamatsegélyt nem fizet. A fentiekkel az FM biztosította volna: — saját költségvetésében a népház céljára tervezett összeg hatékonyabb felhasználását; — továbbá, hogy a népházérdekeltségek anyagi erejük szigorú figyelembevételével tervezzenek. A Horthy-korszakban újraéledő, a hivatalos kultúrpolitika szolgálatában álló népházépítési mozgalommal, az állam igyekezett megteremteni a falusi nép művelődésének egyik legfontosabb tárgyi feltételét, az ál-