Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza történetéhez - László Géza: Szabolcs és Ung közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék népházügye a Horthy-korszakban

Ezek a típustervek Szabolcs megye népházérdekeltségeihez is eljutottak. Konkrétan a Büdszentmihályi Földmíves Szövetségnél<96) és a Büdszentmihályi Gazdakörnél(97) találunk erre utalást, de megvalósulásukról nincs tudomásunk. A Hangya Szövetkezeti Központ a közös szövetkezetiház—kultúrházzal kapcsolatban általános elvként szögezi le, hogy azt a falu központjában kell felépíteni, a könnyű megközelíthetőség érdekében. Továbbá a telek a falu nagyságától függően legalább 500—1000 négyszögöl legyen, hogy a későbbiekben lehessen bővíteni.{98) A Hangya Szövetkezeti Központ 1938-ban két típustervet tett közzé.(99) Mindkettőre jellemző, hogy azokban fogyasztási és értékesítő, hitel- és tej szövetkezetek kapnak helyet. Az A tervezetben az előzőeken túl, van egy nagyterem színpaddal, női—férfi öltözővel. A kultúrteremben elhelyezhető a vetítőgép. Található még benne olvasó és könyvtárszoba is. A másik tervezet az előzőnél jóval szerényebb, itt már csak egy nagytermet szántak kulturális célokra. Az OKH székházait úgy építette, hogy az egyben a falusi népház vagy kultúrház céljait is szolgálhassa. Ezt elsősorban egy nagyterem biztosításával próbálták elérni.(100) Amint korábban már említettük a Faluszövetség községfejlesztési osztálya díjtalanul készített kultúrház tervrajzokat, 1927-ben népház típusterveket. Az A típusú(lOl) egy nagyteremből, az abból leválasztott színpadból és vetítőrészből, egy könyvtárszobából, olvasóteremből és előtérből állt. összesen 1207 légköbméter, és építési költsége 29 000,— P. Ez a Tiszalöki Földmíves és Gazdakörhöz jutott eL,(102) de nem nyert megvalósítást. A B típustervük is szóba kerül a Nyírábrányi Faluszövetségi Fiók kapcsán.<103) Ez az A típustól, háziipari teremmel, öltözővel és folyosóval több. Az említett faluszövetségi fiók népházának átalakítása a B típusú terv felhasználásával készült.(104) A Szabolcs megyei népházakra általában jellemző, hogy majdnem minden kultúrházban van beépített, állandó színpad, egy nagyterem, amely 15—20 méter hosszú, 6—7 méter széles, egy kisebb szoba 6x5 méter és egy folyosó. Amennyiben Hangyával vagy OKH-val közösen épült, akkor még a nekik szükséges helyiségekkel is gyarapodott.(105) Gyakran találunk bennük külön helyiséget a könyvtár vagy olvasóterem, vagy mindkettő részére.(106) A legtöbb népházat kölcsönből rendezték be.(107) Részletesen ír erről Jákváry Kálmán: „Egy kultúrház felépítése nagyon sok ügyességet igényel. Kérés itt-ott, minden címen, míg meg van a 3—4000 pengő, az ingyen munka, a telek. Berendezésre rendszerint egy krajcár sem ma-