Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza történetéhez - Hebeny Zoltán: A tankötelezettség helyzete Szabolcs megyében 1868–1900 között

1910-ben pedig 45,6 százaléka, 30 év alatt a beiskolázási arány csak 5,6 százalékkal nőtt, ami annak volt köszönhető, hogy az utóbbi években az Aba pusztán lévő Nagymogyorós tanyán egy iskolát alapítottak. Különösen szembetűnő, hogy a külterületen az ismétlő tankötelesek közül csak 5 gyermek járt iskolába. A táblázatból az is megállapítható, hogy a belterületen élők közel három negyede, a külterületen élőknek pedig kevesebb mint egynegyede járt iskolába. Ezt az aránytalanságot az iskolától való nagy távolságokkal, valamint a tanyai iskolák hiányával magyarázhatjuk. összegezve, a fent tárgyalt tények alapján megállapíthatjuk, hogy Szabolcs megye nagymértékű analfabéta lakossága 1868 után csak aránylag kis mértékben csökkent. Ennek legfőbb oka az írástudatlanság „újratermelődése" volt. A korabeli elemi iskolákba ugyanis a 6-—12 éves korosztálynak csak átlagosan 60—65 százaléka járt és 35—40 százaléka teljesen iskolázatlan maradt. A tankötelezettség végrehajtását Szabolcs megyében nagyrészt objektív (pl. iskolák, tanítók, iskolai felszerelések, tankönyvek hiánya, a kiterjedt tanyavilág, a szegénység, stb.), kisebb részben szubjektív (pl. a felügyelet lazasága, a tanítók hanyagsága és tudatlansága, stb.) akadályok miatt nem lehetett biztosítani. Ezen akadályok részletesebb feltárása és elemzése egy következő tanulmány feladatát képezhetik. MELLÉKLETEK I. számú melléklet Az írástudatlanok aránya Magyarország vármegyéiben 1930-ban (részlet) Szabolcs—Ung megye — •— 20,0% Szatmár—Ugocsa—Bereg megye — 17,7% Bács—Bodrog megye 16,1% Zemplén megye •—- — — _____ 13,9% Jász—Nagykun—Szolnok megye — 13,9% Csongrád megye 13,6% Heves megye 13,6% Csanád—Arad—Torontál megye — 13,5% Bihar megye 12,3%