Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza történetéhez - Hebeny Zoltán: A tankötelezettség helyzete Szabolcs megyében 1868–1900 között

részben iskolázottakat, az iskolai hiányzásokat, a tanítási idő megrövidülését, stb. is megvizsgáljuk. Az 1881/82-es tanév adatainak részletesebb vizsgálatakor pl. kitűnik, hogy a 29 535 tanköteles közül az iskolába csak 23 876 tanuló iratkozott be, azaz iskolába semmit sem járt 5659 gyermek. A beiratkozott gyermekek közül azonban nyáron egyáltalán nem járt 6056 tanuló. Akik az említettek kivételével iskolába jártak összesen 13 804 fél napot, azaz 6902 napot igazolatlanul hiányoztak az iskolából. Ez utóbbi pedig kb. 40 tanuló egész évi iskolában eltöltött idejének felel meg. Nem számítva azon iskolákat, amelyeknél a tanítási idő évi 8 hónapnál kevesebb volt, végeredményben 11 755 (5659+6056+40) tanuló gyakorlatilag nem járt iskolába. Ez a szám a tankötelesek közel 40 százalékának felel meg, szemben a hivatalos statisztika 19,16 százalékával.(4:5) A tanítási idő nagymértékű megrövidülése következtében az iskolázatlanság mértéke az említett 40 százaléknál is nagyobb volt. A tanfelügyelő több alkalommal beszélt erről a közigazgatási bizottság ülésén. Az 1879. évi május 8-án tartott ülésen pl. elpanaszolta, hogy egyes felekezeti iskoláknál a tanítási idő alig több évi 5—6 hónapnál. Ekkor a KB a következő határozatot hozta: „...miután faluhelyen többnyire azon törvénytelen rossz szokás van gyakorlatban, hogy a november hónapban megkezdett iskoláztatás már április vagy május havában teljesen beszüntettetik, s eszerint a népiskolai törvény 54. százalékában megszabott szorgalmi idő meg nem tartatik, elodázhatatlan kötelesség oda hatni, hogy ezen rossz szokás és a tanügy hátrányára szolgáló helytelen állapot teljességgel megakadályoztassék."(46) A járási szolgabírókat ugyanakkor e határozat betartattatására utasították. Ennek ellenére a törvény által előírt szorgalmi idő betartása még a századfordulón sem valósult meg. Az 1904/05-ös tanévben pl. még 42 iskolában 8 hónapnál rövidebb ideig tartott a tanítás Szabolcs megyében.(47) A statisztikai adatok irrealitását igazolhatjuk szintén az 1881/82-es tanévről rendelkezésünkre álló felügyelői havi jelentésekkel is. Ezek szerint 1882 januárjában Kállósemjenben 193 tanköteles közül 80, Pócspetriben 240 közül 15, Máriapócson 230-ból 78, Kislétán 149-ből 29, Nyírbátorban 713-ból 513, Gyulajon 184-ből 57, Napkoron 212-ből 11, Oroson 252-ből 57 tanuló nem járt iskolába.(48) 1882 február havában tett látogatás során Rakamazon 466 tankötelesből 165, Nagyfaluban 140-ből 27, Tiszaeszláron 246-ból 138, Tiszalökön 483-ból 62, Tardoson 78-ból 8, Csobajon 100-ból 23, Bájon 72-ből 8, Prügyön 134-ből 26. Taktakenézen ölből 20 és Tiszaladányban 126-ból 44 tanuló hiányzott az iskolából.(49) 1882 márciusában Űjfehértón 892 tanköteles közül 636, Hugyajon 142-ből 75, Geszteréden 125-ből 45, Balkányban 283-ból 172, Szakolyban 112-ből