Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza történetéhez - Horváth Sándor: (Nyíregyházi) Ságvári-telepi krónika (1914-től)

az eddigi példátlan összegű költségvetéssel dolgozó város polgárainak óriási többlet-megterhelését jelentené ... és ez volna a legsúlyosabb csapás, ami az 1920. évi 36. törvény (T. i. földreform törvény) végrehajtásával a szép fejlődésnek indult városunkat, vele — merjük mondani —• megcsonkított, szegény hazánkat érné . . ." A polgármester végül a felterjesztés befejező részében az OFB azon észrevételével foglalkozott, mely szerint a város mintegy 5000 holdat kitevő szántóföldi területét a legnagyobb részben nagybérletként hasznosítja, és ezzel egyáltalán nem szolgálja a közérdeket. Ugyanis a bérlők kivétel nélkül szakképzetlenek, gazdálkodásuk nem felel meg a közérdeknek, képesítésüket valamennyien csak a háborús konjuktúrából szerezték, és ez a konjuktúra tette számukra lehetővé a városi földek bérbevételét is. Ezek a megállapítások azonban nem fedik a valóságot, mert „Nyíregyháza városának csupán Nagykálló határában lévő császárszállási birtokán van három közép haszonbérletű birtoka, az egyik 302, a másik 472, a harmadik 940 hold területű. Mindhárom birtokot hivatásos gazdák haszonbérlik, tartják olyan karban, hogy azokra sem a tulajdonos érdeke, sem a közérdek szempontjából rosszat mondani nem lehet.. ."(18) Miután az OFB Friedmann Sélignek a nyíregyházi 5323. számú telekkönyvi betétben AT—1—12. sorszámú, 20 296—20 307. sorszám alatt felvett 29 kh 1031 négyszögöl területű ingatlanát megváltás útján teljes egészében megszerezte, ennek döntő részét hadirokkantaknak, hadiárváknak (a belvizes részeket. H. S.), arany vagy ezüst vitézségi éremmel kitüntetetteknek juttatta.(19) A kisajátított területen a város mérnöki hivatala elvégezte a szükséges előmunkálatokat és elkészítette a parcellázások tervét, majd jelentette a polgármesternek, hogy „kész van Friedmann Sélig telkének szabályozási és felosztási tervezete, amely a régi vásártérrel együtt másodszorra szukcesszive használandó fel éspedig akként, hogy a vasútállomáshoz közel eső Friedmann-féle telekre elsősorban vasutasok, postások és altisztek házigényei vétessenek figyelembe .. ." A terv alapján kimért házhelyek után 142 esetben fizették ki az előírt mérnöki díjat, így megszerezték ezek a jogot a házhelyek tulajdonba való vételére is.(20) A tényleges birtokbavételig azonban az OFB még több ítéletet hozott. 1927. december 27-én hozott ítélete úgy rendelkezett, hogy a Friedmann, Székely és Nyíregyháza részéről igénybe vett és megváltott 107 hold 117 négyszögöl területet: 499 darab 300 négyszögöles házhelyet az ítélethez mellékelt jegyzékben felsoroltaknak juttatja. A jegyzékre felvett első 20 igénylő neve:(21) Balogh György, Fejes Pál, Szolnoki József, Horváth János, Fedorcsák Jánosné, Jakabovics Endre, Farkas András, Kozma Mihály, Szatke Sándor, Hogyan Andrásné,