Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza történetéhez - Horváth Sándor: (Nyíregyházi) Ságvári-telepi krónika (1914-től)

politikai és bűnügyi osztály vezetője részéről igen-igen súlyos lelkiprédikációban kellett részesülnöm . . ."(14) Az 1930. évi népszámlálás a barakkokban 163 főt írt össze, 84 férfit és 79 nőt. Közülük írt és olvasott 99 fő, vagyis a lakók majdnem 40 százaléka analfabéta volt.(15) Az Eletói Friedmann-teíep Az 1920-ban elkezdett hatósági próbálkozások a nyíregyházi lakáshelyzetet nem javították meg. A Nagyatádi-féle földreform törvény megszületése és ennek végrehajtása •— minden ellentmondásossága ellenére — a házhely parcellázások végrehajtásával azonban nagyobb lehetőséget biztosított Nyíregyházán is a lakásínség enyhítésére — kislakások építésére. A földreform törvény végrehajtása során a kisajátított földek parcellázását az Országos Földbirtokrendező Bíróság (OFB) irányította, amely a kiosztásra kerülő földeket — a törvény intenciói szerint — elsősorban a megbízható állami alkalmazottaknak, tisztviselőknek, katona és csendőr altiszteknek, ezek özvegyeinek és árváinak juttatta. Nyíregyházán három birtok területét sajátították ki és parcellázták fel házhelyek részére: 1. a régi vásártér — a Bethlen utca—Tátra utca—Rákóczi utca—Ér folyó által bezárt, a város tulajdonában lévő — területét; 2. a régi vásártér mellett fekvő, dr. Székely Miksa örököseinek birtobában lévő városi szántóföldeket — az előbbi területtel együtt egy leendő tisztviselőtelep létesítésére, és 3. Friedmann Sélig Felső-Pázsiton elterülő, teljes egészében háborús szerzeményű szántóföldjeit. Ezen a területen épült fel Hadikfalva és az Eletói-telep, illetve ahogy még ma is sokan emlegetik a régi nyíregyháziak közül — a Friedmann-telep. Az OFB 1923-ban kelt ítéletével a Friedmann Sélig-féle ingatlant, valamint a Székely-féle birtokot megváltás útján teljes egészében kisajátította. A juttatások tekintetében a bíróság úgy intézkedett, hogy házhelyek céljára a Friedmann és Székely-féle megváltott területekből, valamint a Nyíregyháza birtokából kisajátított földekből átlag 300 négyszögöl nagyságú parcellákat alakítanak ki. Az OFB a házhely-juttatásokon kívül a Nyíregyházi Állami Tanítóképzőnek 8 kh-t, a vitézi széknek tiszti telkek céljára 60 kh-t, legénységi telkeknek 50 kh-t, a csendőrség részére pedig 48 kh-t juttatott.