Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza történetéhez - Horváth Sándor: (Nyíregyházi) Ságvári-telepi krónika (1914-től)

18. Bártfai Mihály nyugdíjas, Schönherz Z. utca 19. Máté Pál nyugdíjas, Schönherz Z. utca 20. Veres János nyugdíjas, Fürst S. utca 21. Vida József nyugdíjas, Fürst S. utca 22. Szemők Mihály nyugdíjas, Kőris utca 23. Pusztai István nyugdíjas, Sallai I. utca 24. Szolnoki Istvánné háztartásbeli, Prága utca 25. Nemes Endre borbély, Bethlen G. utca Őrizze munkám emléküket! A Barakkok — a Hősök temetője Az Osztrák—Magyar Monarchia trónörökösét, Ferenc Ferdinándot és feleségét 1914. június 28-án gyilkolták meg Sarajevóban. Egy hónap múlva — július 28-án — a Monarchia hadat üzent Szerbiának, ezzel kezdetét vette az első világháború. Nyíregyháza lakói a hadüzenet napjának estéjén „Éljen a háború!" kiáltásokkal járták körül a város utcáit. Közülük rövidesen igen sokan a frontok lövészárkaiban, véres rohamaiban ismerkedtek meg a háború igazi arcával. A katonai mozgósítással párhuzamosan a polgári hatóságok is megkezdték a háború sürgette intézkedések megtételét, többek között a közegészség ügyének átszervezését. Az egészségügyi intézkedések gyors megtételét a keleti front közelsége is indokolta, egyrészt a várható sebesült szállítmányok elhelyezéséről és orvosi ellátásáról kellett intézkedni, másrészt egy lehetséges járványveszély elhárításáról kellett gondoskodni. Ez utóbbira utalt Nyíregyháza polgármesterének egyik határozata, mely szerint „a hadi állapot következtében az ország egész területén fokozódott a népforgalom, a nagy embertömegek aránylag kis térre való öszszevonása könnyen előidézheti az egészség veszedelmét, különösen akkor, ha ilyen veszélyek megelőzésére idejekorán gondoskodás nem történik." A polgármester a legsürgősebb egészségügyi teendőket részben a várható járványveszély elhárításában, részben a sebesültek megfelelő fogadásában jelölte meg, éppen ezért felhívta „a város területén működő összes orvosokat, bábákat, tanyabírákat és tanítókat, lelkészeket és halottkémeket, hogy a lakosság egészségét fokozott éberséggel ügyeljék, a fertőző és nagyobb számban előforduló betegségeket, különösen a himlőt, továbbá a hányással és hasmenéssel járó betegségi és haláleseteket a városi orvosoknak haladéktalanul jelentsék be." A polgármester ugyancsak figyelmeztette „az összes nyíregyházi gyógyszerészt (is), hogy az előreláthatólag érkező nagyobb sebesült szál-