Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza történetéhez - Horváth Sándor: (Nyíregyházi) Ságvári-telepi krónika (1914-től)

HORVÁTH SÁNDOR: Ságvári-telepi krónika Péter bácsira és néhai öreg barátaimra emlékezve ... Nyíregyháza nyugati határa a XX. század fordulóján a Debrecen— Nyíregyháza—Kisvárda—Záhony vasútvonallal zárult be. A vasúti sí­neken túl a Felső- és Alsó-Pázsit szántóföldjei húzódtak. Ezeken túl kez­dődött a nyíregyházi tanyák világa. A Felső-Pázsit szántóföldjeinek egy­hangúságát a Széchenyi úttal szemben a Dohánybeváltó raktárai bontot­ták meg, amelyekhez a Bethlen utca—Vasgyár utca kereszteződéséből a vasútvonal felett egy felüljáró út vezetett. A mai Rózsa Ferenc utca tá­ján kicsi kerülőház volt a városi Szalmáskerttel. A vasúti pályaudvarral szemben húzódott az Ele tó mocsaras vízállása, ennek déli szélén a lovas­sági laktanya (ma: Guszev-telep) szénaraktárai, tovább pedig a legénysé­gi épületei és istállói rendeződtek el szigorú katonai rendben. Ezt a tájképet az első világháború évei megváltoztatták: a Felső­Pázsiton 1914 végére katonai barakk-kórház épült a Hősök temetőjéig. A világháború befejezése után, 1920-tól az elnéptelenedett kórházi barak­kokat a városból kiszorult, meg a város peremére települő tanyai nincs­telenek és a megszállt területekről Nyíregyházára menekültek népesítet­ték be. így alakult ki a Ságvári-telep szomorú—dicstelen elődje a „Dzsungel." A telep továbbfejlődésének területi feltételeit az 1920. évi Nagyatá­di-féle földreform törvény teremtette meg. A földreform végrehajtása során juttatott házhelyeken 1925-től két lakókörzet is kezdett épülni: a Hősök temetője és a Dohánybeváltó között Hadikfalva, a Hősök temető­je után pedig a Friedmann — hivatalosan az Eletói — telep nyolc utcá­ja. A Friedmann-telep a felszabadulásig egy utcával, a Hegyi utcával bő­vült, ennek házai tanyai gazdák kiparcellázott földjein épültek fel. Az 1945. évi felszabadulás és az új demokratikus földreform tör­vény végrehajtása teremtett újabb feltételeket a telep továbbfejlődésé­hez, ami mindmáig tart. E fejlődés során tűnt el a hajdani Dzsungel, és alakult ki az egyszerű kisemberek lakótelepéből Nyíregyháza legnagyobb és legszebb kertvárosa, a Ságvári-telep. Hiába lett azonban a Ságvári-telep Nyíregyháza belterületének ré­sze, 1977-ig, a Bethlen Gábor utcai új vasúti felüljáró elkészültéig ez a

Next

/
Oldalképek
Tartalom