Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Tanulmányok Szabolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza történetéhez - Für Lajos: A kapitalizmus korának termelés- és üzemtörténeti kutatása

FÜR LAJOS: A kapitalizmus-korának termelés- és üzemtörténeti kutatása A kívánalom, hogy a polgári korszak termelés- és üzemtörténeti kérdéseit agrártörténetírásunknak behatóbban kellene kutatni, több alkalommal is megfogalmazódott már. A kutatandó témakörök fontosságát a szakemberek évekkel, hovatovább évtizedekkel ezelőtt felismerték. Elsőként szaktudományunknak olyan kimagasló művelői szóltak a hiányok mind sürgetőbb pótlásáról, mint Szabó István és Wellmann Imre. Nem a tudomány szervezői tehát, hanem annak értő művelői tették szóvá a magyar agrártörténetírás egyik nagy adósságát.(1) A felismerést azután, nyomdokaikon haladva, joggal hangoztatták mások is.(2) Vajon mi az oka annak, hogy az elméleti síkon szinte közmegegyezéssel fontosnak tekintett termelés- és üzemtörténeti kutatások a kívánatosnál vontatottabban haladnak előre? Első helyen a forrásnehézségek említhetők. S nem csak a parasztlevéltárak hiánya s a hajdanában létrejött uradalmi irattárak nagyfokú pusztulása, de az államhatalom liberális gazdaságpolitikája is olyan akadályokat állít, amelyeknek leküzdése szokatlan feladatokat ró a polgári korszak feldolgozását vállalókra.(3) Jelentős mértékben hátráltatta a kutatások kibontakozását a mindenkori történelemszemlélet is; a Horthy-korszakban uralkodó, a gazdaságtörténetet háttérbe szorító szellemtörténeti felfogás szinte elzárta az utat az ilyenfajta kutatások előtt, de nem kedvezett annak az 1950-es évek osztályellentétekre koncentráló szemlélete sem. Ujabban pedig, az ifjabb történésznemzedéknél jelentkező igen erős — mert sokáig hiányzó — szociológiai, azaz társadalomcentrikus szemlélet állhatja útját a gazdaságtörténeti kutatások továbbhaladásának. Kedvet szegő, ha nem éppen elriasztó lehet az is, hogy a történelem szóbanforgó kérdéseit csak i az adatok tömegére építő gondos elemzés tudja kibontani, eredményt tehát akkor várhatunk, ha a forrásnehézségek ellenére szilárd és megbízható adatokat tudunk egybegyűjteni. Gyors és látványos sikert ezen a téren nem remélhet senki, kitartó, időt és gyakran idegeket emésztő *A tanulmány rövidített változata eredetileg előadásként hangzott el a hódmezővásárhelyi agrártörténeti konferencián.