Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Források a XVII–XIX. századból - Balogh István: Az újratelepített Nyíregyháza első félévszázada. (A nyíregyházi bírák évkönyvei) (1753–1803)

sérelmeket felsorolt. A jelenleg meglevő iratokban azonban ennek már nincs nyoma. Petrikovics Jánosnak adott megbízólevélben, és a Szabolcs megye által kiadott biztosító levelekben ezekről nincsen szó. V. ö. 6—8. jegyzet — Fentebb azonban (V. Ö. 104. 1.) említés van arról, hogy a régi lakosok elköltözése reményében a telepesek a korábbi ittlakók terhét magukra vállalták. 12. Ezek eredetije V. A. 101/e 37/37. r. sz. 1756:6 ltsz; fordítása Németh Zoltán: id. mü. 357—359. 13. Jegyzetben: „1765-ben a bírák számára statútumokat állapított meg a nagykárolyi uradalom Rácz Demeter teljhatalmú megbízott által. (Lásd alább az utasítások között.) 1762-ben Szekeres Pál, Benkó Mihály, több társával együtt elbocsátó leveleket szereztek." Az utasítás az iratok között ma már nem található. 14. Az úrbéri összeírás 1773-ban ment végbe. V. ö. V. A. 102/i 155/75. r. sz., 1773:1 ltsz. Egy garas = 3 krajcár = 5 dénár, azaz a szövegben említett pénznemben 1 forint = 85 dénárral számítva, a 60 dénárt tartalmazó, általánosan forgalomban levő magyar forintnál 14,16 százalékkal több. Az eredetiben „A" jegyzet alatt: „Szőlőültetés bizonyos különös szerződés szerint — amelyet a vármegye kezére bíztak, de eredetijét a mezőváros őrzi — engedtetik meg, amint alább következik: »Tetszett a szőlőtelepítési szerződést közölni, amelynek tartalma a következő: gróf Károlyi Antal és gróf Cserneki Dessőffy Sámuel adjuk emlékezetül valakiknek, akiknek illik, hogy jövének élőnkbe mint jurisdictionatus (joghatóságot gyakorló) földesurak elébe a nyíregyházi bírák s elöljárók, alázatos instantiájok (kérelmek) által a végett tudni illik, hogy a nyíregyházi határunkban engednénk szőlő plántálásra való különös darab földet. Ahhoz képest úriszékünk által törvényesen megvizsgáltatván, jóllehet különb-különb féle akadályok és reflexiók (észrevételek) adták elő magokat, mindazáltal tekintetbe vévén ide csoportosan való jöveteleket, annál is inkább kétszeri munkával elő szegény portio (hadiadó) fizető jurisdictionatusainkat (földesúri hatalom alatt levőket), mind őfelsége adózására, mind pedig földesúri cenzusnak földbér és más egyéb datianak (adó) kipótlására alkalmatosabbakká tétethessenek, az alább megírt conditiok (feltételek) szerint szőlő plántálására nekik engedelem adódott, úgymint: 1. Mivel ezen és a körülvevő határokban a földnek mineműsége homokos és fövenyes lévén, könnyebb munkával, mint más helyeken és hegyekben a szőlő plántálása megeshetik, ezen okból, ha va-