Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltári évkönyv 3–4. (Nyíregyháza, 1982)

Források a XVII–XIX. századból - Kávássy Sándor: Ismertetések a régi Szatmárról

Ismertetések a régi Szaímárról I. Közlemény Közli: Kávássy Sándor Bevezetés Mint más európai népek történettudományának, a magyar történettudománynak is fontos, a hely-, agrár- és településtörténelemnek meg egyenesen nélkülözhetetlen forrásai azok a munkák, amiket részint a honismertető, részint pedig a statisztikai irodalom elnevezés alatt szoktak számontartani.(1) A honismertető irodalom körébe elsősorban azok a forrásértékű művek vehetők, melyeknek jellegét alapvetően a földrajzi, történelmi, esetleg néprajzi leírás, illetve ismertetés határozza meg, vagyis amelyek azért íródtak, hogy a tárgyul választott terület — ország, tartomány, kisebb vagy nagyobb tájegység — természeti, gazdasági, demográfiai, nemzetiségi, vallási művelődési viszonyairól, történetéről, valamint politikai (kormányzati és közigazgatási) rendszeréről, ún. közállapotairól nyújtsanak tájékoztatást. A gyakorlatban azonban korántsem mindig egyszerű a dolog. A XVIII. századtól, különösen is annak második felétől, az ide tartozó munkák az egyre erőteljesebben kibontakozó statisztikai érdeklődés következtében egyre inkább statisztikai jellegűek lettek, s így nem egyet találni közöttük, amelynek már sokkal inkább a statisztikai irodalom körében jelölhető ki a helye. Ugyanakkor azok száma sem csekély, amelyek úgyszólván tetszés szerint sorolhatók akár ide, vagy oda. A honismertető munkák sorát Oláh Miklós Hungária, sive de originibus gentis, regionis situ, divisione, habitu, atque opportunitatibus (Magyarország, avagy a nemzetségek eredetéről, a tájak fekvéséről, felosztásáról, állapotáról és körülményeiről) című műve nyitja meg. A szerző 1526-ban II. Lajos, majd a mohácsi csata után az özvegyen maradt Mária királynénak volt titkára. Úrnőjét 1527-ben Németalföldre is elkísérte, ahol 1542-ig tartózkodott. Hazatérve zágrábi, egri püspök, 1553-tól esztergomi érsek lett. Művét 1536-ban Brüsszelben írta. A munka sokáig volt kéziratban, két évszázad múltán Bél Mátyás Adparatus ad históriám Hungáriáé (Felkészülés Magyarország történelméhez) című, Pozsonyban